Fotó: Presidency.ro
A romániai polgárok elsöprő többsége támogatja, hogy csökkentsék az államfő mandátumának hosszát – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
2024. március 11., 11:002024. március 11., 11:00
2024. március 11., 11:082024. március 11., 11:08
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírügynökség megrendelésére készített felmérés hétfőn ismertetett eredményei szerint a válaszadók 82 százaléka tartja jó ötletnek, hogy a jelenlegi ötről négyévesre csökkentsék az elnök mandátumát.
Romániában 2004-ig négyéves volt az államfői mandátum, majd a 2003-as alkotmánymódosítás során növelték ötévesre.
Remus Ştefureac, az INSCOP igazgatója szerint a nagy többség azért támogatja a mandátum lerövidítését, mert azzal, hogy az államfői mandátum ugyanolyan hosszú lenne, mint a parlamenti és a helyi önkormányzati képviselőké, ezzel pedig egyszerűbbé válna a választási folyamat.
Némileg meglepő reakció született arra a kérdésre, hogy melyiket tartják jobbnak: ha az államfő és a miniszterelnök azonos pártból származik, vagy ha eltérő politikai tábort képviselnek?
Azt, hogy a két állami vezető azonos pártból származzon, mivel így elkerülhető a konfliktus és az instabilitás, 48,5 százalék szeretné.
Azok között, akik szerint az államfőnek és a miniszterelnöknek azonos pártból kell származnia, nagyobb arányban képviseltetik magukat a kormányzó Szociáldemokrata Párt – Nemzeti Liberális Párt (PSD–PNL) koalíció és az Egyesült Jobboldal szavazói, a 30 év alatti fiatalok, az általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők, az alacsonyabb jövedelműek, valamint a kisvárosi, illetve vidéki lakosok.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!