A román akadémia szerint az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését.
2019. március 22., 12:002019. március 22., 12:00
2019. március 22., 13:282019. március 22., 13:28
Az akadémia elnökségének állásfoglalását a Mediafax hírügynökség ismertette. A tudományos testület azzal érvel, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szövegében szereplő „autonómia” szó az Erdély, Bánság és Magyarország románok lakta területek ideiglenes, az új alkotmány elfogadásáig tartó önigazgatására vonatkozik. Másfelől leszögezik, hogy az erdélyi románok döntése az általuk lakott területek Romániával történő egyesüléséről szólt, míg a Nyilatkozat többi részlete
A Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő egyes célkitűzések elismerésére irányuló igény a dokumentum valamennyi rendelkezésének – köztük elsősorban a Románia és Erdély egyesülését kimondó határozat – elismerését feltételezné. Hogyan is akarják számon kérni a Nyilatkozatba foglalt egyes állítások, elvek, jogok be nem tartását azok, akik nem ismerik el a dokumentum lényegét?” – idézi a román akadémia elnökségének szónoki kérdését a Mediafax hírügynökség.
Az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott nyilatkozat harmadik pontja által előirányzott „teljes nemzeti szabadságot” a román akadémia olvasatában nem lehet autonómiaígéretként értelmezni, hiszen a nyilatkozat ennek értelmezését is pontosítja, miszerint „minden nép számára a saját nyelvén biztosítanak oktatást, közigazgatást és ítélkezést” és lehetővé teszik számarányos képviseletüket a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.
Az akadémia szerint egyébként ezen „elvek” érvényesítésével sem adós a mai Románia, és ezt jól példázza az, hogy a magyarok saját nyelvükön ingyenesen tanulhatnak az óvodától a doktorátusig, sokan közülük pedig állami ösztöndíjban is részesülnek. „Nincs olyan oktatási program, amit a magyarok kértek és a román állam ne hagyta volna jóvá. És itt a legbőkezűbbek a feltételek: legyen legalább tíz kérelmező az illető szakon, akiknek a képzése érdekében mintegy húsz tanárnak biztosít fizetést a román állam” – teszik hozzá.
A Mediafax hírügynökség szerint az állásfoglalás Kelemen Hunornak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március 9-i ülésén elhangzott, az akadémiát is érintő, de részletesebben ki nem fejtett vádaskodására reagált, amelyeket a román sajtó úgy értelmezett, hogy „az RMDSZ elnöke a román akadémiával hadakozik”.
Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat értelmezése a bukaresti parlamentben is vita tárgyát képezte a héten, amikor a képviselőház jogi bizottsága megvitatta és elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét, amely a történelmi dokumentum kisebbségekre vonatkozó ígéreteit iktatná törvénybe. A törvénykezdeményezésről várhatóan jövő héten szavaz a bukaresti képvizelőház.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás