A reálosokon segítene a leginkább a középiskolai felvételi

Mátéfi István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója úgy véli, hogy a középiskolai felvételi vizsga bevezetésének lehetnek előnyei és hátrányai is. Az intézményvezetőt Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter kijelentésére reagáltattuk, miszerint a középiskolák által tartott felvételi vizsgát már 2022 őszén bevezethetik, a megmérettetést pedig a nyolcadik osztályos képességvizsga előtt kellene megszervezni.

Elmondása szerint megtörténhet, hogy azoknak a tanulóknak, akik középiskolai felvételi vizsgán vesznek részt, nem kell képességvizsgázniuk is. Utóbbi továbbra is megmarad, de nem kell két vizsgán megméretkezniük a diákoknak. Arra is van kilátás, hogy például egy középiskola, amelynek 200 helye van a 9. osztályosok számára, a számítógépes elosztás után elfoglalható helyek 20–25 százalékát meghagyja azok számára, akik a képességvizsgán vettek részt – ismertette Cîmpeanu.

A középiskolai felvételi vizsgák ugyanazon a napon, ugyanabban az időben kezdődnének. Egy diák nem vehet részt két középiskola felvételijén.

Akár már 2022-ben bevezethetik a középiskolai felvételi vizsgákat

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter pénteken kijelentette, hogy a középiskolák által tartott felvételi vizsgát már 2022 őszén bevezethetik, amelyet a nyolcadik osztályos képességvizsga előtt kell megszervezniük. Elmondása szerint megtörténhet, hogy azoknak a tanulóknak, akik középiskolai felvételi vizsgát tesznek, nem kell részt venniük a k

Mátéfi István úgy véli, ha szabadon megválogathatják a felvételi tantárgyakat, akkor lehet, hogy a jelenleg hátrányban lévő reál szakosoknak is kedvezne az új rendszer, ami mindenképp pozitívum lenne. Jelen pillanatban ugyanis a magyar diákoknak, akik reál profilú osztályba szeretnének bejutni, két humán tantárgyból és matematikából is vizsgázniuk kell.

„Ha ilyen szempontból a tantárgyak úgy lesznek kijelölve, hogy a reál beállítottsággal rendelkező diákot támogatják, akkor ezt az ötletet jónak tartom. Volt rá ugyanis példa, évekkel ezelőtt, amikor reál profilú osztályba jelentkezőknek még egy pluszvizsgát kellett letenniük. A humán profilú osztályban pedig egy társadalomtudomány tantárgyból kellett vizsgázniuk. Ez még a számítógépes elosztás beindítása előtt történt, körülbelül 12–14 éve” – emlékeztetett az igazgató.

Ugyanakkor Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örül, amely nagyobb teret ad az intézménynek, hogy saját maga döntsön fontos kérdésekben. Egyetért kollégájával abban, hogy mindenkinek előnye származna abból, ha a diákoknak a saját profiljuk tantárgyaira kellene nagyobb hangsúlyt fektetniük.

„Nem tudom, hogy pontosan hogyan képzelik el a minisztériumban a felvételi vizsga bevezetését, de ha szabad kezet adnának az iskolánknak, élnék a lehetőséggel, lenne egy pár javaslatom az iskolánk vezetőtanácsának. Például a reál osztályunk esetében csak a profilt erősítő tantárgyakból mérném fel a diákok készségeit, vigyázva arra, hogy a tételek a logikus gondolkodást célozzák meg” – nyilatkozta az iskolaigazgató.

Ezzel ugyanis elkerülnék azt a helyzetet, hogy a reál osztályukból olyan diák essen ki, aki matematikából megírja 9,50-et, de a románvizsgája gyenge. A humán–teológia osztályba való bejutáshoz viszont nem kérné a matematikavizsgát, de nagyobb hangsúlyt fektetnének a magyar irodalomra és az idegen nyelvekre.

Mátéfi István szerint az előnyök mellett azonban a hátrányokat is számításba kell venni. Úgy gondolja, hogy abban az esetben, ha minden iskola külön szervezné meg a felvételit, akkor a követelményrendszer is más lenne, mint jelenleg. Egyes diákoknak ez jót jelentene, másoknak kevésbé. A JZSUK vezetője eközben úgy véli, hogy a felvételi vizsga bevezetése az intézményükre nézve hátrányt jelentene abból a szempontból, hogy sok ügyes, más iskolából érdeklődő diákot veszítenének ezzel.

„Nem biztos, hogy kipróbálnák magukat ezen a vizsgán. Egyrészt azért, mert ha jól értesültem, akkor minden iskolában egyszerre szerveznék meg a megmérettetést, másrészt azért, mert nyolcadikban sok diák bátortalan, nem bízik magában. A diák szempontjából azt a hátrányt látom, hogy amennyiben nem megy el vizsgázni vagy sikertelen a próbálkozása, csak a helyek, maradékként fenntartott 20–25 százalékára pályázhat” – vélekedett Popa Márta.

Mindazonáltal a megfelelő körülmények mellett bevezetné a felvételi vizsgát az általa vezetett intézményben.

A vásárhelyi gimnázium igazgatója szerint a tanintézet vezetőségi tanácsának hatáskörébe tartozik a döntés, hogy egy intézménybe bevezessék-e a felvételi vizsgát. „Természetesen, abban az esetben, hogy ha valamit jót hoz az intézménynek, akkor mellette szavaznék. Ilyen értelemben támogatnám ezt az ötletet, azzal a megjegyzéssel, hogy ami a felvételi rendszert illeti, különösképpen a reál beállítottsággal rendelkező diákokat segíteném” – jelentette ki Mátéfi István.

Mátéfi István az oktatási miniszter azon kijelentésére is reagált, miszerint arra is van kilátás, hogy egy középiskola a számítógépes elosztás után elfoglalható helyek 20–25 százalékát meghagyhatja azok számára, akik csak a képességvizsgán vettek részt.

Szerinte egységesen kell ezt a dolgot kezelni: vagy felvételit szerveznek, vagy marad a számítógépes elosztás. Nem látja ennek a két rendszernek az összeillesztését, és nem tartja helyesnek azt, hogy bizonyos helyeket „fenntartsanak”.

Mátéfi István nem tagadja: van benne fantázia, tekintettel arra, hogy annak a diáknak is adnak egy második lehetőséget, aki első lépésben nem jutott be, de sok minden attól is függ, hogy ezeket az ötleteket milyen módszertan segítségével alkalmazzák. Ez ugyanis csak a kezdeti szakasz: ahhoz, hogy ezt gyakorlatba ültessék, minisztériumi szinten ki kell dolgozni a részleteket. Eközben úgy gondolja, hogy a jelenlegi vizsgarendszeren lehet más irányba is változtatni. „Ha szeretném azt a helyzetet korrigálni, hogy a reál beállítottságú tanulók hátrányban vannak, hiszen két tantárgyból, román meg magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából is vizsgáznak, akkor javasolnék egy olyan megoldást, hogy a reál tantárgynak legyen nagyobb súlya az ő esetükben. Például a reál tantárgynak legyen kétszeres súlya, a humán tantárgyaknak meg legyen kétszeres súlyuk azok számára, akik ilyen profilú osztályba készülnek. És ez nem tenné szükségessé azt, hogy az iskolák külön felvételi vizsgákat szervezzenek” – magyarázta az igazgató.

Mindemellett úgy gondolja, nagyon jó döntés volt, hogy az utóbbi időben a négy év átlaga a végső bejutójegy 20 százalékát teszi ki. Hangsúlyozta, hogy a 20%-ot meg kell hagyni a továbbiakban is azért, hogy a diákok ösztönözve legyenek, egész éven keresztül tanuljanak. Ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy egy-egy intézményben különböző a követelményrendszer, és lehetnek eltérések. Például egy vidéki iskolában nagyobb osztályzatokat kapnak ugyanarra a tudásra, mint egy városi elit iskolában.

A Bolyai igazgatója továbbra is megtartaná ezt a 20 százalékot, a bejutási átlag fennmaradó nyolcvan százalékával pedig „lehetne variálni”, próbálják úgy alakítani, hogy a humán és a reál tantárgyakból arányosan kelljen vizsgázniuk a diákoknak. Nem szabad ugyanis azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a román anyanyelvű tanulóknak 50–50%-ban van reál és humán tantárgyból vizsgájuk, mert nekik csak két megmérettetésen kell bizonyítaniuk.

Mátéfi István kijelentette, hogy ez egy nagyon összetett kérdés. „Évekkel ezelőtt az volt a gond, hogy a vidéki iskolákból könnyen bekerültek erős közösségekbe, és sokan nehezen állták meg a helyüket. Ezzel az új rendszerrel, hogy a korábbi négy év átlaga mindössze 20 százalékban számít be, jobban kialakult az egyensúly. Azt mondhatnánk, hogy bár a jelenlegi nem az ideális felvételi rendszer, de egy elég jól bevált vizsgarendszer” – összegzett a Bolyai Farkas Gimnázium vezetője.