a hatályos egyfordulós választási rendszer ugyanis a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvez, márpedig jelenleg a – legnagyobb szervezeti hálóval és csaknem félmilliós tagsággal rendelkező – PSD-nek van a legtöbb polgármestere. A PSD polgármesterei és megyei önkormányzati vezetői révén tudja mozgósítani választóit a parlamenti választásokon is, tehát a kétfordulós polgármester-választás bevezetésén múlhat az, hogy sikerül-e hosszabb időre ellenzékbe küldeniük a PSD-t.

Ha azonban Ludovic Orban kormánya sürgősségi rendelettel változtatja meg a választási törvényt, azzal megsérti a parlamenti együttműködésről az RMDSZ-szel kötött tavaly októberi megállapodását. A magyar érdekképviselet számára fontos kikötés volt, hogy a kormány ne módosítsa a parlament megkerülésével a választójogot.

A kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek eddigi nyilatkozatai arra utaltak, hogy az Orban-kabinet nem sürgősségi rendelettel, hanem a parlamenti vitát mellőző, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy így bizalmatlansági indítvány beterjesztésére kényszerítse a szociáldemokrata ellenzéket, és a kormány bukásával lehetővé tegye a parlamenti választások előrehozását. Ez utóbbi forgatókönyv viszont azt eredményezné, hogy a polgármester-választás egyfordulós marad.

Romániában a kormánynak két alkotmányos eszköze is van arra, hogy a hosszas parlamenti vitákat mellőzve vagy megelőzve, gyakorlatilag azonnal hatályba léptessen törvényeket. A sürgősségi kormányrendeleteket később vitatja meg – és erősíti meg, módosítja vagy helyezi hatályon kívül – a parlament. A kormányzati felelősségvállalással előterjesztett törvényeket vagy akár törvénycsomagokat meg sem vitathatja a parlament: azok három napon belül automatikusan hatályba lépnek, amennyiben a törvényhozás nem buktatja meg bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt.