Fotó: Kristó Róbert
A földgázfogyasztók mindössze 10 százalékának kompenzálja az állam az energia drágulását, az áramfogyasztók 15 százaléka pedig havonta legtöbb 30 lej támogatást kap a számlája kifizetéséhez ezen a télen – közölte kedden az Intelligens Energia Egyesület.
2021. december 28., 15:322021. december 28., 15:32
A független szakértőket tömörítő szervezet annak kapcsán foglalt állást, hogy sok fogyasztó jelezte: az állam egyáltalán nem, vagy csak 1-2 lejjel támogatta a legutóbbi energiaszámláik kifizetését.
Az egyesület emlékeztetett arra, az áram árának maximálása csak azokra a szolgáltatókra érvényes, amelyek kilowattóránként 1 lejnél drágábban kínálják ügyfeleiknek az elektromos energiát. Ez az intézkedés a háztartási fogyasztók 75 százalékát nem érinti.
Az áram drágulásának kompenzációjában azok a fogyasztók részesülnek, akik havonta legkevesebb 30 és legtöbb 300 kilowattóra elektromos energiát használnak el. Az állam akkor pótol be kilowattóránként 0,29 lejjel a számlájukba, ha kilowattóránként 0,68 lejnél drágábban veszik szolgáltatójuktól az áramot.
Az egyesület kiszámolta, hogy jelenleg átlagban kilowattóránként 0,69-0,7 lejt fizetnek az áramért az univerzális szolgáltatás piacán maradó fogyasztók, illetve azok, akik 2021. július elsejéig szabadpiaci áron kötöttek szerződést. Esetükben a kompenzáció 0,7 – 0,68 = 0,02 lej, illetve 0,69 – 0,68 = 0,01 lej, vagyis átlagos 125 kilowattórás havi fogyasztás esetén 1,25-2,5 lej állami támogatásban részesülnek.
A novemberben legkevesebb 20 köbméter és legtöbb 150 köbméter földgázt elhasználó háztartási fogyasztók számlájának 33 százalékát az állam fizeti ki, de csak ha kilowattóránként nettó 0,125 lejnél (bérleti díjjal és más illetékekkel együtt 0,208 lejnél) drágábban vásárolják az energiát a szolgáltatótól.
Az egyesület azt is kiszámolta, hogy
A fentiek alapján az egyesület úgy becsülte, hogy földgázfogyasztók 90 százaléka semmilyen kompenzációt nem kap, 10 százalékának pedig legtöbb havi 150 lejjel pótol be az állam a számla kifizetésébe – írja az Agerpres.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!