Zöld közöny

Németországban így ismét a „Bochum-jelenségtől” tartanak: a Nokia bezárta a németországi városban lévő üzemét, miután megindult a termelés a Kolozs megyei Nemeszsukon lévő mobiltelefongyárban.
 A Ford 57 millió euróért vásárolta meg az Automobile Craiova 72,4 százalékos tulajdonrészét, és a jövő év második felében kezdené meg a Transit Connect modell gyártását az egykori Daewoo-üzemben. Eleinte más üzemeiből importálná az erőforrásokat, de 2010-től a tervek szerint már be kellene indulnia a termelésnek a 700 ezres éves kapacitású romániai motorgyárban. A Ford vezetése részéről nem reagáltak a németországi aggodalmakra, az amerikai gyártó azonban már korábban jelentős átszervezéseket ígért a költségek csökkentése érdekében.
A Ford ugyanis az amerikai eladások visszaesése miatt 8,7 milliárd dolláros veszteséget könyvelhetett el az idei első félévben, ami negatív rekord. Az átszervezések elsősorban az észak-amerikai részleget érintenék, augusztusig például15 százalékkal csökkentik az amerikai munkásaik számát. Az európai részleg amúgy továbbra is nyereséggel működik: az idei első félévben a Ford Europe rekordmennyiségű, 1 003 700 darab járművet értékesített. n Hírösszefoglalóen, ez nincs különösebb hatással a környezettakarékos járművek eladásaira: a tendencia már korábban is növekedést mutatott, a magas ár miatt azonban a mennyiség elenyésző.

Miközben az Egyesült Államokban immár sorban állnak a környezettakarékos autókért, és a folyamatosan növekvő olajárak miatt Európában is megnőtt a kereslet, a romániai vásárlókat a jelek szerint egyelőre nem vonzzák ezek a járművek. A hibridautók eladásai ugyan nőttek az idei első félévben, de még mindig kismértékűek, és nincs számottevő kereslet a csökkentett fogyasztású és károsanyag-kibocsátású, „zöld” dízelmodellek iránt sem.

Autó két motorral
A hibridtechnológiát a Toyota vezette be a szériagyártásba, és első ilyen modelljük, a Prius az idén átlépte az egymillió darabszámos értékesítési határt is. A kettős, elektromos és benzinüzemű meghajtás nem szünteti meg a károsanyag-kibocsátást, de a fogyasztással együtt csökkenti azt. Az autó meghajtásáról az 1,5 literes benzinmotor mellett egy elektromotor is gondoskodik, és a két erőforrás együtt, de külön-külön is üzemelhet. Városi használat során, amikor kis sebességgel és gyakori megállásokkal halad az autó, sokszor csak tisztán elektromos meghajtással működhet, míg nagyobb sebességnél már bekapcsol a benzinmotor is. Az elektromotor akkumulátorát is a benzinmotor tölti fel, de a rendszer a fékezési energia hasznosításával is nyer elektromos energiát. A középkategóriás Prius átlagfogyasztása így 4,5 liter 100 kilométeren, ami még a kiskategóriában is kiváló érték – szén-dioxid-kibocsátása pedig 102 g/km, vagyis jóval az ebben a szegmensben megszokott érték alatti.

Magas árak
Romániában jelenleg két gyártó forgalmaz hibridautókat: a Honda a Civic szedánváltozatából kínál kettős meghajtású változatot, míg a Toyota a Prius mellett a Lexus prémiummárka modellpalettáján forgalmaz három ilyen típust (RX 400h, GS 450h és LS 600h). Az autók elterjedését legfőképp a magas ár hátráltatja: a Prius ára áfával együtt 25 500 euró, míg egy hasonló méretű és teljesítményű Toyota Corolla ára 17-18 ezer euró között mozog áfával együtt. A kormány azzal próbálja ösztönözni a környezettakarékos hibridautók vásárlását, hogy ezen járművek esetében eltörölte a regisztrációs díjat júliustól felváltó környezetvédelmi adót. A piac ugyan ettől függetlenül is nőtt: az idei első félévben 33 Prius kelt el országszerte, vagyis közel annyi, mint tavaly egész évben, amikor a Toyota 37 hibridautót értékesített az országban. Ám az összeladásokat tekintve ez még mindig elenyésző, hiszen a japán gyártó az év első hat hónapjában 4978 autót adott el Romániában. A Honda esetében még kisebb az arány: az első félévben eladott 1328 autó között csak 9 Civic Hybrid volt.
„Nemcsak az ár a gond, tapasztalataim szerint a vásárlókat egyelőre egyszerűen nem is érdeklik a hibridautók – mondta lapunknak Mihai Albulescu, a kolozsvári Honda-kereskedés egyik értékesítője. – Idén csak két ügyfelünk érdeklődött a hibrid Civic iránt, de végül ők is más modell mellett döntöttek.”

A kisebb fogyasztás sem vonzó
Hasonló a helyzet a csökkentett fogyasztású dízelautók esetében. Mára már szinte valamennyi gyártó kínál ilyen modelleket, általában külön típusjelzés alatt. A Volkswagen az egyik első volt a BlueMotion-modellekkel, a német gyár mára szinte valamennyi típusából kínál ilyen verziót – Romániában a Polo, a Golf, a Touran és a Passat típusokból kapható BlueMotion változat. Ezeknél a modelleknél több technológiai és aerodinamikai módosítással érnek el kisebb fogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Csökkentik az autó hasmagasságát, áttervezett spiolerekkel javítják a légellenállást, emellett módosítanak a váltó áttételezésén, áthangolják a motorelektronikát, és a turbódízel-erőforrásokat a károsanyag-kibocsátását jelentősen csökkentő részecskeszűrővel látják el. Az 1,4 literes Polo BlueMotion átlagfogyasztása így 3,7 liter 100 kilométeren, szén-dioxid-kibocsátása pedig 99 g/km. A hagyományos Polo 1,4 TDI átlagfogyasztása kerek egy literrel nagyobb. Az ár azonban ebben az esetben is meghatározza a keresletet: amíg a Polo BlueMotion ára áfa nélkül 13 995 euró, addig az 1,4 TDI motorral szerelt alapváltozatot a Volkswagen 11 166 euróért (áfa nélkül) kínálja Romániában. A Golf esetében már kisebb a különbség, de a BlueMotion verzió még mindig mintegy 900 euróval drágább.
Kolozsváron az idei első félévben értékesített 450 Volkswagen közül csupán hat volt BlueMotion jelzésű. A szintén a konszernhez tartozó Skoda és Seat pedig mégsem vezette a romániai piacra a Greenline, illetve Ecomotive név alatt futó hasonló típusváltozatait. „A romániai vásárlók számára a környezetvédelmi szempontok egyelőre a háttérbe szorulnak. A részecskeszűrőt opcionálisan is lehet kérni a dízelmotorokhoz, a Passat esetében mintegy 500 euró a felár, de az ügyfelek inkább más extra felszerelések iránt érdeklődnek” – mondta lapunknak Antal László, a kolozsvári VW-kereskedés értékesítési munkatársa. Mint mondta, az állam sem motiválja a környezettakarékos autók eladásait. Németországban az éves gépjármű-adó esetében kínált kedvezmények miatt két év alatt megtérül a részecskeszűrő ára, Romániában azonban egyelőre nem léteznek ilyen jellegű adókedvezmények.