Sikeres a japánok költségcsökkentő politikája

A piaci elemzők korábbi várakozásával ellentétben több japán autógyártó is nyereséges tudott maradni. A Honda 267 millió dolláros üzemi nyereségről számolt be – ez az autóeladások meredek csökkenése miatt ugyan 88 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de felülmúlja az elemzői várakozásokat. A 44 százalékban a francia Renault tulajdonában álló Nissan autógyár profitja hasonló mértékben, 86 százalékkal, 122,84 millió dollárra zuhant. A cég költségcsökkentéssel ellensúlyozta a csökkenő értékesítést és a japán fizetőeszköz, a jen árfolyamának erősségéből fakadó veszteségeket.

A Suzuki autógyár-csoport 22,6 millió dolláros adózott eredményt jelentett az üzleti éve júniussal zárult első negyedéről, ez kevesebb mint a tizede az egy évvel korábbi 265,7 milliónak. A 6,1 milliárd dolláros bevétel 36,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami súlyos árengedménykényszert jelez ahhoz képest, hogy a világszerte eladott 541 ezer jármű csak 12,4 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. A japán, az észak-amerikai és az európai visszaesést nem tudta eléggé ellensúlyozni az ázsiai, azon belül is a gyorsan erősödő indiai piac, ahol a Suzuki 25,3 százalékkal növelte profitját a júniussal zárult negyedévben éves öszszehasonlításban. Japánban és Észak-Amerikában ráadásul több mint 21,1 millió, illetve több mint 42,3 millió dolláros üzemi vesztesége volt a Suzukinak az első üzleti negyedévben. Európában 19, Ázsiában 118,6 millió dolláros üzemi eredményt ért el.

A japán autógyárak termelése júniusban 18–48 százalék között maradt el az egy évvel azelőttitől. A legjobban a Mitsubishi termelése csökkent, 47,8 százalékkal, a legkevésbé a Suzukié, 18,3 százalékkal. A világ legnagyobb autógyára, a Toyota 823,9 millió dolláros veszteséget jelentett adó után a pénzügyi éve júniussal zárult első negyedéről. Az elemzők ennél sokkal nagyobb, 2,22 milliárdos veszteségre számítottak. Egy évvel korábban 3,74 milliárd dollár adózott eredménye volt a csoportnak.

Ez volt egyvégtében a harmadik negyedéves vesztesége, de mindenesetre a cég jobb helyzetben van ahhoz képest, hogy a negyedév során fő vetélytársa a világelsőségért, az amerikai General Motors és a Chrysler is megadta magát a csődvédelemnek. A Toyota bevétele a negyedévben 40,62 milliárd dollár volt, 38 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az egész üzleti évre szólóan azonban felcsillant a remény azzal, hogy most 6,6 millió jármű eladására számítanak világszerte, a három hónappal ezelőtt jósolt 6,5 millió helyett. Az értékesítés mennyiségének növekedése valószínűleg Japánban és Ázsiában várható, Észak-Amerikában és Európában nem változtattak a korábbi előrejelzésen.

Az európai gyártók közül a francia Peugeot a várakozásoknál jóval nagyobb, 826 millió eurós üzemi veszteséget szenvedett a júniusban zárult üzleti negyedévében, szemben az egy évvel korábbi 1,115 milliárd eurós nyereséggel. A cég arra számít, hogy az európai autópiac talpraállása 2010 vége előtt nem kezdődik meg. A vártnál nagyobb veszteséget, 2,71 milliárd eurót jelentett a Renault is az első fél évre, míg a tavalyi első fél évben 1,58 milliárdos adózott eredményt ért el. A csoport 946 millió euró üzemi veszteséget szenvedett a tavalyi első félévi, 845 milliós üzemi eredmény helyett.

A francia csoport bevétele 15,991 milliárd euró volt az első fél évben, 23,7 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbitól. A csökkenő bevétel ellenére 2009 első félében stabil maradt a Renault részesedése a világ zsugorodó autópiacán, amelynek a francia gyár a 3,7 százalékát birtokolta. Jelentős, 1,06 milliárd eurós, veszteséget termelt a Mercedest gyártó Daimler AG is április és június között, pedig tavaly ilyenkor még egymilliárd euró feletti nyereségnek örülhetett a cég vezetése. Az ok: személyautóból nagyjából 25 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban, a teherautók és autóbuszok eladásai pedig még nagyobb mértékben, több mint 50%-kal csökkentek.