Elektromos és hibrid jövő

A rendezvény fővédnöke, a Magyar Szolár Szövetség elnöke E-utakon az EU című előadásában rámutatott, hogy 2050-re a közlekedésben részt vevő járművek 15 százaléka használ majd fosszilis és bioüzemanyagot, 15-15 százalékuk lesz hibrid vagy hidrogénmeghajtású, míg az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya megközelíti a 60 százalékot. A nemzetközi energiaügynökség szerint több elektromos és hibrid autót adnak majd el, mint amennyi hagyományos meghajtású járművet ma értékesítenek a világon, miközben a jármű-értékesítés háromszorosára fog emelkedni.

Glattfelder Béla elmondta, hogy az elektromos közlekedés térnyerésében nagy szerepe lehet a megújuló energiáknak, amelyek „jól tárolhatók lesznek\" a különböző elektromos hajtású járművekben. Hozzátette: az Európai Unió elképzelései szerint az 1990-es szinthez képest 2050-re a szén-monoxid-kibocsátást 20 százalékra kell csökkenteni. Hangsúlyozta, hogy az uniós törekvések nem kizárólag környezetvédelmi okokra vezethetők vissza, hanem gazdaságiakra is: jelenleg napi egymilliárd eurónyi gázt és kőolajat importál a közösség, miközben a mostani 20 százalékról 2030-ra 85 százalékra fog emelkedni az import fosszilis energiahordozók aránya a norvég és a brit olajmezők kiürülése miatt.

Kiemelte: a gépjárművek szén-monoxid-kibocsátását is jelentősen szorítja vissza az EU, ezért a gyártók csak hibrid és elektromos autókkal tudnak megfelelni a szigorodó követelményeknek. A tervek szerint a nagyvárosok központjaiban 2030-ig ötven százalékra kell csökkenteni a hagyományos üzemanyagokkal hajtott gépkocsik részarányát, 2050-től pedig csak hibrid, hidrogén- és elektromos meghajtású autók közlekedhetnének a belvárosokban. Az Unió szeretné elérni, hogy 2020-ig jelentősen növekedjen Európában az elektromos töltőhelyek száma. Glattfelder szerint a hálózat kiépítésének költségeit nagyáruházak, parkolótársaságok, munkahelyek, szórakozóhelyek, éttermek, szállodák, valamint állami, önkormányzati intézmények viselhetnék.