Autóipari elemzők az elektromos autókról

Ára meglehetősen borsos: 34 390 euró. A német szaksajtó a pionír jármű láttán érzett lelkesedése mellett sem titkolta azt a meggyőződését, hogy a villanymeghajtású autók jövője az akkumulátoron áll vagy bukik. Pontosabban azon, hogy a telepek mérete (súlya) lehetőleg kicsi legyen, ugyanakkor mennél több energiát legyenek képesek tárolni. Ettől függ ugyanis az elektromobilok hatósugara, az egyszeri feltöltéssel megtehető út hossza.

A jelenlegi akkumulátorok még nagyon messze vannak attól, hogy az általuk hajtott járművek hatósugara versenyre kelhessen a robbanómotoros kocsikéval. Egy példa: a Mercedes Actros teherautója mintegy 3000 kilométert tud megtenni, ha tankoláskor teljesen megtöltik gázolajjal az üzemanyagtartályát. Ugyanekkora távolság megtételéhez egy villanymotorral felszerelt Actrosnak 52 tonna tömegű és 26 köbméter nagyságú akkumulátorra volna szüksége.

Ám a fejlődés érzékelhető. Pár évvel ezelőtt egy nikkel-fémhidrid telep 300 kilogrammot nyomott, vele az autó 30 kilométert tudott megtenni egyszeri feltöltéssel. A ma gyártott lítium-ion akkuk fele ekkora súlyúak, viszont az általuk hajtott elektromobil hatósugara száz kilométer. A Mercedes-gyár mérnökei szerint a következő tíz évben további 40 százalékkal fog csökkenni az akkumulátorok tömege, miközben energiatároló képességük 30 százalékkal fog növekedni. A hatósugár azonban nem minden: a telepek megítélése szempontjából sokat nyom a latban a kezelhetőség, az élettartam és a költség. A Mercedes égisze alatt gyártott Smart elektromos változatában (jövőre kerül piacra a harmadik generáció, amely egyszeri feltöltéssel 135 kilométeres útra lesz képes) a lítium-ion telepek teszik ki a gyártási költségek közel 50 százalékát. A német autógyár villanymeghajtású autóiba ma még koreai és amerikai gyártmányú, drága akkumulátorokat építenek be. Ez azonban hamarosan megváltozik: a stuttgarti konszern már több mint 230 szabadalmat jelentett be a lítium-ion technológia terén. A szászországi Kamenzben a Daimler és az esseni Evonik cég már építi közös gyárát, amely 2012-től évi 7-8 millió korszerű lítium-ion cellát fog gyártani. Egy-egy elektromobilba 100 ilyen cellát kell beépíteni – a magas széria is egy útja a fajlagos költségek csökkentésének.