Mi segít az interjúra jelentkezőn?

A bemutatkozás legyen természetes és informatív, a szavak hangozzanak őszintén és emlékezetesen.

Tanácsos előzőleg többször leírni és átfogalmazni az elmondani kívánt szöveget, hangsúlyozva a lényeges dolgokat, és kitörölve a szükségtelen vagy ügyetlenül hangzó szavakat.

Ügyelni kell arra, hogy a bemutatkozás ne „ez is ott volt, és akkor mi van?” érzetet hagyjon maga után. Ennek érdekében érdemes beleépíteni néhány érdekes, izgalmas „csalit”, amely megragadhatja a beszélgetőpartner fantáziáját. Ez arra ösztönzi, hogy további kérdéseket tegyen fel, amivel továbblendülhet a beszélgetést.

Előzőleg tanácsos gyakorolni a bemutatkozást! Szakértők körében sincs egyetértés azt illetően, hogy meg kell-e tanulni a kigondolt szöveget, de a lényeget mindenképpen érdemes. Ugyanakkor semmiképpen sem szabad olyan benyomást kelteni, hogy bemagolt mondatok hangzanak el, még akkor sem, ha ez a helyzet. Ezt úgy lehet a legkönnyebben elkerülni, ha néhány ismerősnek már elmondta, vagy a tükör előtt gyakorolta a betanult mondókát az állásinterjúra jelentkező. Óvakodni kell a színpadias viselkedéstől is.

A bemutatkozás során nem szabad elkalandozni.

A barátságos és lelkes fellépés megnyerő. Ezt a legjobban úgy lehet kifejezni, ha derűs és mosolygós az állásra jelentkező. Fontos a magabiztos fellépés is, amelynek egyik legfontosabb eleme a határozott hang és hangnem.

Lassan, ám nem vontatottan tanácsos beszélni, és ajánlatos rövid, lélegzetvételnyi szüneteket tartani a mondatok között.

A szemkontaktusnak mindvégig meg kell maradnia beszélgetőpartnerrel.

Egyértelmű nyelvezetet kell használni, amit pontosan értenek azok, akikhez szól a pályázó. Kerülni kell többek között az olyan zsargont vagy betűszavakat, amelyeket esetleg nem ismer az, akinek szólnak. Sőt ha ismeri is ezeket, talán a túl gyakori használatuk miatt tudálékosnak gondolhatja a jelentkezőt. Bátran alkalmazhatók azonban a színes, érdekes szóképek.

Tanácsos a bemutatkozásra több változatot is kidolgozni különböző típusú helyzetekre és hallgatóságokra.

Mindig fel kell készülni abból a cégből, vállalatból, ahová állásinterjúra hívnak, és tanácsos beépíteni a bemutatkozásba olyan fordulatokat is, amellyel nyilvánvalóvá válik a beszélgetőpartner előtt, hogy a meghirdetett állásra jelentkező tudja, hová jött, mit akar.

Jó múltbeli példákat és rövid történeteket beépíteni a részletesebb és hangulatos bemutatkozás érdekében. Példákkal hatásosabban rá lehet világítani a képességekre, korábbi eredményekre, a történetek pedig emlékezetesebbé teszik a mondandót. Fontos azonban odafigyelni, hogy a mesélés ne csapjon át anekdotázásba.

Fontos, hogy a pályázó ne csupán magáról beszéljen, hanem arról is, miként lehet hasznos a leendő munkaadó számára. A fejvadász vagy humánerőforrás-menedzser fejében ugyanis mindvégig az jár: „Mivel járulhat hozzá ez a jelentkező a cég sikeréhez?”. Ezért azt is feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkezünk másokkal összehasonlítva.

A bemutatkozás végén jó egyértelműen leszögezni, hogy szívesen dolgoznánk az adott helyen.

Ha egy jelentkező elég meggyőző, emlékezni fognak rá, s nem csapják be az orra előtt az ajtót.