2011. december 08., 08:102011. december 08., 08:10
Az irányelv alkalmazásában problémát okoz, hogy 11 tagállamban 51 millió tyúkot még ma is hagyományos ketrecben nevelnek, így ott minden bizonnyal késnek majd a teljes átállással. Az Európai Bizottság most jelentette be, hogy a késésben lévő gazdák számára hét hónapos átmeneti időszakot javasol, de már azalatt is csak ipari célra (tojáslé vagy tojáspor készítésére) lehet majd használni az új előírásoknak nem megfelelő körülmények között tartott tyúkok tojásait. A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára, Czerván György jelezte: Magyarország azt tartotta volna kívánatosnak, hogy a tojásokat továbbra is étkezési célokra is fel lehessen használni. A vitában több ország megismételte azt az aggodalmát, hogy az új szabályozás átmeneti tojáshiányhoz fog vezetni az EU-ban, aminek az lehet a következménye, hogy Unión kívülről olyan tyúkok tojásai érkeznek majd, amelyeket az Unióban megkövetelt körülményeknél rosszabbakat biztosító ketrecekben tartanak.
Magyarország kezdeményezte, hogy az Európai Unióban legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvótarendszer, jelentette be továbbá Czerván György. A javaslat emellett azt is tartalmazza, hogy a kvótához kapcsolódó minimálár se szűnjön meg. Czerván közölte, a fiatal gazdálkodók és a kisgazdálkodók helyzetét a tervezet megkülönböztetve kezeli, azonban több javaslatot tett a tervek módosítására, kiegészítésére. Úgy vélte például, hogy a fiatal gazdák esetében a támogatások lehívásának 25 hektáros felső határát emelni kell, hogy a kiosztott összeg a terveknek megfelelően megközelíthesse a közvetlen támogatások 2 százalékát, és életképes gazdaságot hozhassanak létre. A magyar államtitkár üdvözölte, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 10 százaléka a termeléshez kötve adható a gazdáknak. Ezáltal továbbra is lehetőség nyílik az érzékenynek minősített ágazatok támogatására. Hangsúlyozta viszont, hogy az intézkedésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie, hogy a tagállamok figyelembe vehessék nemzeti sajátosságaikat és agrárpolitikai céljaikat.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.