2007. november 20., 00:002007. november 20., 00:00
Az uniós zsargonban egészségügyi átvizsgálásnak nevezett folyamat a bizottsági javaslatok előterjesztésével veszi kezdetét.
Az agrárpolitika felülvizsgálatát az EU-tagországok állam- és kormányfői határozták el azt követően, hogy a magas mezőgazdasági támogatási kifizetések miatt néhány befizető ország majdnem megvétózta a 2007–2013-as uniós keretköltségvetést. Az egészségügyi ellenőrzés ezért beleilleszkedik az EU-költségvetés felülvizsgálatába is, amelyre a következő két év alatt kerül sor. Mariann Fischer Boel bizottsági agrárfelelős szerint az egészségügyi ellenőrzést a nemzetközi piacok alakulása, a klímaváltozás és környezetvédelmi kihívások, az uniós bürokrácia csökkentésének igénye, illetve a korábban elhatározott uniós intézkedések módosításának nyilvánvalósága is indokolja. Az új javaslatok ugyanakkor nem terelik más irányba a reformokat, hanem a lényegében már 15 éve megkezdett úton mennek tovább. A régi út főbb elemei az ártámogatások csökkentése, illetve a támogatások függetlenítése a termeléstől. Az új javaslatok nyertese az uniós vidékfejlesztési politika lesz, amelyre jelentős összegeket – egyes számítások szerint akár milliárdos nagyságrendűt – csoportosítanak át a közvetlen támogatások keretéből. Brüsszel szerint ez elsősorban azért szükséges, mert az új kihívások, mint a klímaváltozás, új típusú vidékfejlesztési stratégiát kívánnak meg. Emellett növelhető a versenyképesség, ami az agrárpolitika leghatékonyabb eszköze a munkahelyteremtésre is.
A bizottság ugyanakkor folytatja
a támogatások leválasztását a termelésről, továbbá annak az elvnek az alkalmazását is, hogy a termelőknek egyszerre kell megfelelniük a mezőgazdasághoz csak érintőlegesen kapcsolódó több más követelménynek is (környezetvédelmi, állatjóléti, növény-egészségügyi és más előírásoknak). Továbbá javasolni fogja Brüszszel a közvetlen kifizetési rendszer további egyszerűsítését is, egyebek között egységesebb területalapú támogatás bevezetésével. A közvetlen piaci jellegű intézkedések között emlegetik még a tejkvótarendszer fokozatos felszámolásának tervét is.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.