A napokban kezdték meg Szatmár megyében az idei pálinkacefre kifőzését. A szakemberek szerint az utóbbi évek átlagánál messzemenően jobb nedűre számíthatnak, mivel a nyári időjárás kedvezett a gyümölcstermésnek. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság adatai szerint az idei különlegesen kedvező időjárás miatt rendkívüli cukortartalommal értek be a gyümölcsök.
„A magas cukorfok miatt hamar kiforr a pálinka alapanyaga, így a termelők jó minőségű cefrét főzhetnek ki. Ez a szakértők szerint kiváló pálinkát eredményez. Emellett nemcsak minőségileg, de a mennyiségi hozamot tekintve is felülmúlja az idei pálinka az elmúlt évieket” – véli Ioan Cioltean borászkémikus, az intézmény aligazgatója.
Azokon a vidékeken, ahol a nyár eleji jégverés megtizedelte a gyümölcsfákat, a gazdák nem számíthatnak tökéletes alapanyagra, hiszen a jég okozta hasadásokban megtelepedtek a különböző penészgombák. „Ezek jelentősen gyengítik a cefre minőségét” – tette hozzá a szakember. Az előzetes felmérések szerint Szatmár megye területén a jégverés miatt az Érszakácsi, Bogdánd és Királydaróc környéki gyümölcsösök termése gyenge minőségű. Az ottani ültetvények nagy része nem is hozott termést, és azok a fák, amelyek teremtek, a vártnál csenevészebb gyümölcsöt hoztak.
A 370 engedéllyel rendelkező szatmári pálinkafőző közül ezen a héten 120 már üzemel. A legtöbb éjjel-nappal működik, hogy el tudja látni az idei szezon bőséges termése okozta zsúfoltságot. Több faluban a pálinkafőző rézüstöket a település határában álló, kifejezetten erre a célra felállított épületekben üzemeltetik. Mivel az ilyen településrészeken általában nincsen vezetékes víz, ásott kutakból nyerik a forró gyümölcspárlat lecsapódásához szükséges hűtővizet.
A nyár végi és őszi szárazság miatt azonban a legtöbb kút vize leapadt, és a vízhiány nehezíti a főzőmesterek munkáját. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság előzetes számításai szerint az idei pálinkaszezonban a partiumi megye termelői megközelítőleg 3-4 millió liter gyümölcspárlatot készítenek majd.
Csongrád István kaplonyi pálinkafőző mester arról számolt be lapunknak, hogy a Nagykároly környéki gazdák közül is egyre többen figyelnek oda a minőségi alapanyagok előkészítésére. „Néhány napja indult be nálunk a munka, és az elején csak külön-külön almát, barackot és körtét főztünk ki.
Egyre többen próbálkoznak a tiszta alapanyagokkal. Már nemcsak a vegyes gyümölcs és a szilva a divat” – számolt be tapasztalatairól Csongrád. A partiumi gazda szerint a január végéig tartó pálinkafőző-szezon alatt többfajta gyümölccsel is dolgoznak. „Az említett egy-egy gyümölcsfajtából párolt pálinkákkal kezdünk, aztán tél közepe felé a vegyes gyümölcsalapanyagot hozzák.
December táján a szilva kap főszerepet, és a szezon végén, úgy január felé főzzük a törkölyt, amelynek alapanyaga a szőlő. Persze ez nem írott szabály, vannak átfedések, de nagyrészt ez a szokás” – részletezte az üstkezelő. Általában két, két és fél órát fő egy 50 literes rézüst tartalma. Csongrád szerint átlagosan 28 fokosak az előpárlatok, amelyeket még újra ki kell főzni az úgynevezett tisztázási folyamat során. A szatmári gazdák átlagosan 48 és 52 fok között szokták beállítani a pálinka fokát, amely az arányosan hozzáadott víz segítségével érhető el.
„Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy azok a cefrék, amelyekhez nem tesznek cukrot adalékanyagnak, csak a cukortartalom segítségével forrnak ki, sokkal jobb és több pálinkát adnak” – magyarázta Csongrád, aki szerint ez a fajta szíverősítő egészségesebb, mint a cukrozott alapanyagból készültek.
Egyébként a tervek szerint a szatmári gazdák levédetnék a szatmári szilva márkanevet, és a partiumi szíverősítővel az országos, illetve a nemzetközi piacra törnének. A nedűt az utóbbi időszakban Ukrajnában és Magyarországon is népszerűsítette a Szatmár megyei önkormányzat. A márkanév levédése egyelőre még csak a tervek szintjén áll, ennek ellenére a szilvapálinka továbbra is a vidék egyik legfontosabb ismertetőjének számít.
Rendkívül elégedettek az idei szilvaterméssel a lapunknak nyilatkozó Bihar községbeli kistermelők is. Egy, a nevét elhallgatni kívánó helyi gazda elmondta: ő maga csak a kertjében álló néhány szilvafa gyümölcséből főzi a nedűt házilag, de még így is 40 liternyit sikerült előállítania az idén. Sajnos azonban a hideg idő hirtelen beállta miatt megeshet, hogy a még zöld szilvát is sietve le kell szedni. Literenként 25 lejért árulja a házi pálinkát.
A kistermelő azt mondja, ilyen kis mennyiségnek a bevételeiből csupán az előállítás költségeit sikerül fedezni, de legalább nem megy kárba a sok gyümölcs. Biharon egyébként a legtöbb lakosnak van néhány szilvafája a kertben, így a termésből készült pálinkát legtöbbször a szomszédos településeken vagy a városban értékesítik. A kistermelő elmondta: tapasztalatai szerint a vásárlók jobban bíznak a házi kisüstiben, mint a boltban vásárolt pálinkában – akár csak kis mennyiségben, házi iszogatásra vásárolják, akár nagyobb tételben, lakodalmakra vagy más eseményre szerzik be, meg is kóstolhatják a gazdánál.
Nem volt viszont jó szilvatermés a pálinkájáról elhíresült, Székelyudvarhely melletti Oroszhegyen. „Közepesen gyenge termés volt, ez részben a tavaszi, részben pedig a nyári szárazságnak köszönhető” – magyarázta érdeklődésünkre a község polgármestere, Bálint Elemér Imre. A gyengébb terméshozam miatt, mint mondta, sajnos kevés, de minőségi pálinkát tudnak kifőzetni a gazdák. Pedig az oroszhegyi pálinkából szinte bármilyen mennyiséget el lehetne adni. Ezt erősíti meg az is, hogy tavasszal Gyuláról, Magyarország legnagyobb pálinka-seregszemléjéről aranyéremmel tértek haza.
Az oroszhegyi gazdák rendszerint karácsony előtt 1-2 héttel főzik ki, advent idején. A községben található három főzde mindenféle uniós szabványnak megfelel, ugyanakkor a gazdák rájöttek, hogy érdemes ebben az ágazatban komolyan gondolkodni: fákat ültettek, új gyümölcsösök kialakítását tervezik. És már a jobb szilvából is pálinkát főznek. Az idősebb oroszhegyiek azt mesélik, régen a legízletesebb szilvát az orvosnak adták, aztán a másodosztályút az ügyvédnek, ami még szép volt, abból szilvalekvárt főztek, és ami maradt, abból készült a pálinka. A polgármester örömmel jegyezte meg, hogy ez a sorrend már felborult: mára a finomabbját, szebbjét is odarakják érlelni.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.