Mindennapi burgonyánk

Amíg nálunk egy hektáron átlag 12–14 tonna krumpli terem, az Unió többi országában ez eléri a 35–37 tonnát. A burgonya világszerte népszerű, a mennyiséget tekintve negyedik helyen áll a kukorica, a búza, és a rizs után. Világszerte évente 315 millió tonna krumplit termesztenek, Romániában 3,6 millió tonnát. Az országban egyébként 280 ezer hektáron ültetnek burgonyát, ám az alacsony átlagtermés (12–14 tonna/hektár) miatt Románia kénytelen importálni is. „El kellene érni legalább a hektáronkénti 19–20 tonnás hozamot, hogy a hazai termés fedezze a szükségletet” – fogalmazta meg a szakember. Romániában és különösen Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, vannak kutatóközpontok és kísérleti állomások. Hátrányt jelent azonban a területek széttagoltsága. Országos szinten a krumpliföldek 80 százaléka 10 hektár alatti parcella. „Kovászna megyében, ahol egyik alapvető termény a burgonya, még rosszabb a helyzet” – fogalmazta meg Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság munkatársa. Hozzátette: Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene krumplit, viszont nagyon felaprózott a terület. Kovászna megyében 22 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termeszt krumplit, ebből csak 394 nagygazda. Még jobban lebontva: 128 gazda területe 1 és 10 hektár közötti, és csupán hetvenöten rendelkeznek 50 hektárnál nagyobb krumplifölddel. Kovászna megyében egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros. Az országban évi 95 kilogramm burgonya az egy főre eső átlagfogyasztás, Háromszéken ennek a kétszerese. Így Kovászna megyében az évi szükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna az ültetnivaló. Az elmúlt évben 387 ezer tonna krumpli termett, idén az aszály miatt 290 ezer tonnára csökkent Kovászna megye össztermése. Ami ebből saját szükségletük kielégítése után megmarad, azt a háromszéki gazdák áruba bocsátják.

Mivel Kovászna megyében csak ötezer tonna krumpli tárolására van lehetőség, a gazdák kénytelenek még ősszel gyorsan megválni a terménytől, amikor az a legolcsóbb. A szakemberek szerint a megoldás az lenne, ha a gazdák szövetkeznének. Együtt nagyobb eséllyel pályázhatnának az európai uniós alapokért, hogy megvásárolják a drága, korszerű technológiát és a jó minőségű vetőmagot, ami elengedhetetlen feltétele a nagyobb hozam megvalósításának. „Az EU különben nem támogatja a krumplitermesztést, mert az amúgy is nyereséges. A gazdák pedig vonakodnak a szövetkezéstől, mert az a szocialista termelőszövetkezetre emlékezteti őket, de együtt mindenképp hatékonyabban tudnának dolgozni” – magyarázta Könczei Csaba. Szerinte közösen referenciaárat tudnának megállapítani, és felszámolhatnák az útszéli árusítást. Kovászna megyében példamutató kezdeményezés a hónap végén alakuló Szépmezői Ipari és Mezőgazdasági Park, ahol a termelés mellett a tárolásra és a közös értékesítésre is lesz lehetőség. Moldovai Köztársaság és Törökország a krumpli nagybani felvásárlói, ezeket a piacokat a háromszéki gazdák is megcélozhatnák. A szakember szerint a Kovászna megyében jelenleg is működő nonprofit Krumplitermesztők Szövetségét kellene profitorientált céggé alakítani. „A szövetkezés, a korszerű technológia és a jó minőségű vetőmag bevezetése mellett az is megoldást jelenthetne, ha a gazdák áttérnének a bioburgonya-termesztésre is, mert arra nagyobb a kereslet az európai uniós piacon” – összegezte Könczei Csaba.

(fotó: archív)