A zöldségtermesztéséről híres faluban a rendszerváltás után Cserés Ferenc magyartanár és köz-író szervezte újra a gazdakört. A két világháború között jól működő helyi gazdaegyesület nemcsak a zöldségtermesztést, hanem a tej- és a tejtermékek értékesítését is segítette az Erdély-szerte híres mészkői unitárius lelkész, Balázs Ferenc (1901–1937) támogatásával, aki szövetkezeti rendszerben képzelte el Aranyosszék gazdáinak a jövőjét.

„Édesapám halálával a gazdaköri tevékenység abbamaradt. Úgy döntöttünk, újrakezdjük, és egy civil szervezet lehetőségeivel igyekszünk utat mutatni a helyi gazdaközösségnek. Azért döntöttünk a lecsófesztivál mellett, mert Aranyosszéken a zöldségtermesztés jelentette a gazdák fő jövedelemforrását, ez az étel pedig olyan zöldségekből készül, amik a vidéken megteremnek” – fogalmaz Szabó Enikő kövendi tanítónő, a Kövendi Gazdakör elnöke.

„Meggyőződésem, hogy a Tordáról, Kolozsvárról vagy távolabbi vidékekről érkező vendégek számára is jó kezdeményezés ez” – tette hozzá Szabó Enikő.

Eladhatatlan kistermelői zöldségek

A fesztiválra nem csak helyi csapatok neveztek be, hanem a kalotaszegi Körösfő önkéntes tűzoltói, valamint egy Szatmár és egy Maros megyei csoport, így számos üstben rotyogott a különböző receptek alapján készülő lecsó.

A változatosság kedvéért a helyi tűzoltócsapat bográcsgulyást főzött. A kirakodóvásárként is meghirdetett rendezvényen idén néhány gazda jelent meg aranyosszéki zöldséggel, közöttük a Németh család a szomszédos Bágyonból. A szülőkkel gazdálkodó Németh Andrea Emese tavaly végezte el Kolozsváron az agrártudományi egyetemet, a fiatal kertészmérnök növényvédelemre szakosodott.

de ahogy Andrea fogalmaz, az aranyosszéki zöldségtermesztő kisgazdáknak is egyre nehezebb talpon maradni. „Kevés ember vásárol piacon, a többség a nagyáruházakhoz szokott: ha elmegy alapélelmiszerekért, akkor ott vásárolja meg a zöldséget és a gyümölcsöt is. Kínálhatunk mi bármilyen jó minőségű hagymát, murkot, petrezselymet vagy paradicsomot, a zöldségpiacokon nem lehet jól eladni” – érvel a bágyoni őstermelő, aki nagy méretű és ízletes kerti paradicsomait mutatja.

„A polgármesteri hivatalnak hét évvel ezelőtt volt egy hasonló kirakodóvásár típusú kezdeményezése, de nem lett belőle folytatás. Abban bízom, hogy a mostani lecsófesztivál beváltja a hozzá fűzött reményeket, és felrázza az embereket, elsősorban a zöldségtermesztő kisgazdákat, akiknek égető szüksége van az összefogásra” – nyilatkozta a Krónikának Marginean János polgármester.

Az aranyosszéki zöldségtermesztő gazdák értékesítési gondjai a polgármesteri hivatalt is foglalkoztatják. A helyi önkormányzat egyhektáros területet akar vásárolni Bágyon határában a Torda–Nagyenyed országút és autópálya szomszédságában, ahol nagybani piacot hoznának létre a környék termelői számára.

A környék termelői jórészt már kiszorultak a viszonteladók által uralt tordai, aranyosgyéresi és kolozsvári piacokról, távolabbi helyekre pedig nem éri meg elvinni a helyi zöldséget. Marginean János abban reménykedik, hogy egy új nagybani piaccal fel lehetne hívni a figyelmet az aranyosszéki zöldségek egyedi ízvilágára.

A másik alternatíva a szövetkezés, amikor több gazda közös értékesítésben gondolkodik” – mondja a mérnök. Kifejti, a kisgazdák piacolása hosszabb távon vakvágány. Mivel bizonytalan a jövőjük, a kiszolgáltatott termelők sorra hagynak fel a gazdálkodással, és a biztonságot jelentő munkahelyet, alkalmazotti státust választják.

Ez jellemző az aranyosszéki falvakra is – érvel a kolozsvári mezőgazdasági szakember. Kolozs megyében a magyar mezőgazdasági minisztérium által fizetett hat falugazdász teljesít szolgálatot, közülük négy az RMGE színeiben.

amelyek keretében a fogyóanyagok közös beszerzését és a termények értékesítését összefogással lehet megoldani. Kolozs megyében jelenleg két, zöldségértékesítéssel foglalkozó szövetkezet működik: egy Dezméren bejegyzett, zömében román gazdákat tömörítő közösségi vállalkozás és Aranyosegerbegyen egy magyar szövetkezet. Mindkettő jól működik, sok gazda számára biztosít megélhetést, a példa mégsem ragadós a megyében.

„Kézművesek és mezőgazdasági kistermelők számára létrehoztuk a Produs de Cluj (Kolozs megyei termék) nevű vásárunkat, amely az utóbbi években országszerte ismertté vált. Jó hír, hogy a vásárok résztvevői zömében Kolozs megyei magyar termelők Aranyosszékről, Kalotaszegről és a Mezőségről” – fogalmaz Vákár István.

A gazdák számára a pozitív példák bemutatása jelentheti a kiutat. Így volt ez a két világháború között is, amikor mai szemmel nézve a Hangya Szövetkezet csodát tett az erdélyi gazdák boldogulásában – mondotta lapunknak Horváth Zoltán, a Hangya-mozgalom egyik erdélyi szószolója.

Hozzátette, nem újat kell felfedezni, hanem a régi tapasztalatokat kell bemutatni, az erdélyi gazdák tartós piacra jutásának más alternatívája nincs.