Magyar kézben román dohány: Magyarországon értékesítik a termést a romániai dohánytermelők

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Az ország nyugati részén működő cigarettagyárak bezárásával számos környékbeli dohánytermesztő maradt mellékjövedelem nélkül. A magyarországi dohányfelvásárlók megjelenése azonban új értékesítési lehetőséget teremtett a romániai gazdák számára. A termelők ezentúl egy szolnoki dohányfermentáló vállalatnál tudják értékesíteni a szárított leveleket.

Pataky Lehel Zsolt

2012. január 05., 08:072012. január 05., 08:07

Magyarországon nem terem annyi dohány, amennyire igény lenne, ezért a szolnoki dohányfermentáló vállalat romániai termelőktől vásárolja fel a termést. A Bánság és Arad megye egyes területei hagyományos dohánytermesztő vidéknek számítanak, a térségben működő cigarettagyárak bezárásával azonban évtizedek óta sok család mellékjövedelme megszűnt. A magyarországi dohányfelvásárlók megjelenése új lehetőségeket teremtett, jövedelemkiegészítést biztosítanak a kisgazdáknak, akik viszont arra panaszkodnak, hogy a román állam támogatása több mint egy éve késik.

Elégedetlen termelők

Zsákokba tömve sorjázik a szárított dohánylevél a Dofer Zrt. aradi kirendeltségének udvarán, ahol egy félig felemelt ponyvájú, útrakész kamion és a megye több vidékéről érkezett termelő várja a szolnoki átvevők és mérlegelők megérkezését. Még Craiováról is jött valaki egy zsákkal. Csodálkoznak is az aradiak („szerencsétlen, ezzel jött?!”), de mint később kiderül, más dolga is akadt Aradon, úgyhogy elhozta – az egyébként nem túl jó minőségű – termést.

A dohánytermesztők és a cég alkalmazottai egytől egyig cigarettáznak. Mit is tennének itt, a dohányraktárnál?

Amúgy kedélyesen elbeszélgetnek egymással; a téma természetesen a dohánytermesztés jövője. „Kezdetben 2 euró volt a kilónkénti támogatás 30 árnál kisebb területen. A nagyobb területen pedig 2600 euró hektáronként, de ezt a felére csökkentették, ráadásul még a 2010-es területalapú támogatást sem fizette ki a román állam” – panaszolta a Székesútról érkezett Ioan Zmera. Így éppen csak fedezni tudják a kiadásaikat. „Idén raktam először, és azt hiszem, hogy utoljára” – panaszkodott Szabó Sándor termelő, majd elárulta az elégedetlenségének lényegét: „A 81 euróból, amit a román állam vet ki illetékként a dohány kilójára, nekünk csak 70 eurócentet ad támogatásként. Azt sem időben.”

Kifizetődőbb
a konyhakerti zöldségnél

Pedig ha nem késne a szubvenció, kiválóan lehetne keresni a dohánytermesztéssel. „Pillanatnyilag a legbiztosabb piac, ugyanis a felvásárlás – a szerződésben foglaltak miatt – százszázalékos – jelentette ki Borgya Rozália, a Dofer Zrt. aradi ügyvezetője. – A többi termék, paradicsom, paprika, uborka esetében sokszor megdolgozik vele a termelő, és ott marad a piacon az áru, mert a konkurencia miatt nem tudja értékesíteni.” Az A  és a B osztályú levelek hoznak jelentős bevételt a termelőnek, a C és D osztályúakkal szinte nem is éri meg vesződni. De ilyenekből is jócskán hoznak az átvételre – magyarázta Neményi Zsolt, a Dofer Zrt. magyarországi üzemvezetője, miközben szúrópróbaszerűen kihúzott egy-egy marék levelet a zsákokból.

„Ehhez komoly szakmaiság szükséges, amit nagyon nehéz megszerezni. Akinek szerencséje van, hogy évekkel ezelőtt dohányt termelt, annak könnyebb a helyzete, de aki most kezdte el, annak bizony nehezebb, és az első év az nem biztos, hogy jövedelmező” – jegyezte meg Neményi.
Romániában kizárólag engedélyezett feldolgozókkal kötött szerződés alapján szabad dohányt termeszteni. Többnyire családi gazdaságokban, egy hektárnál kisebb területen nevelik a munkaigényes növényt. „Ez egy hektáron akár ezer munkaórát is jelenthet. Vagyis a palántaneveléstől az ültetésig, a kapálástól a törésig mind-mind családi munkát igényel.

Ha napszámosokat hívnak, persze, hogy csökken a bevétel” – mondta az üzemvezető. A fermentálás után kerül a cigarettagyárba, és ott lesz belőle az a dohány, amely vágottan vagy cigaretta formájában a kereskedelembe kerül, talán éppen a romániai vásárlókhoz is. Borgya Rozália szerint a fermentálás után minimum hat hónapig, de a legjobb, hogyha három évig is tárolják, akkor lesz igazán jó minőségű dohány. A romániai átlagtermés hektáronként 1800–2400 kilogramm, de nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is váltakozó, sok esetben elmarad a magyarországi standardoktól.

„Látszik a tapasztalatlanság, de ezt két-három éven belül ki lehet küszöbölni” – enyhítette a helyzetet Neményi Zsolt, míg Borgya Rozália elmondta, hogy szakmai tanácsokkal is segítik a termelőket, hogy a hagyományosnál sokkal kevesebb munkával sokkal jobb minőségű dohányt állíthassanak elő.

Nagy a kereslet

A szolnoki dohányfermentáló vállalat negyedik éve vesz át dohányt romániai termelőktől. Ma már Bihartól Temes megyén át a dél-romániai Craiováig terjed a termelők sora. Tavaly 416 termelővel 370 hektárra kötöttek szerződést, és ez a szám egyre növekszik. Románia dohánytermesztési kvótája kétszer nagyobb a magyarországinál, de az öt vállalat, amely fermentálási engedélyt kért, nem képes ekkora területen termelni. Magyarországon meg egyre nagyobb a kereslet a dohány iránt, ezért, no meg az olcsóbb munkaerő miatt Romániából szerzik be a dohányt.

„Románia kialkudott egy 12 500 hektáros területet az Európai Bizottságnál, de sajnos 2011-ben is csak a 2000 hektárt értük el” – mondta Borgya. Magyarország termelési kvótája a 6000 hektárt sem éri el, ezzel szemben olyan támogatáspolitikát sikerült érvénybe ültetni, hogy a hagyományos dohánytermesztő országok is irigykedve nézik. Neményi Zsolt szerint a magyarországi gazdák hektáronként egymillió forintos támogatást vehetnek igénybe. Ez, a Burley típusú dohány engedélyezett az Európai Unióban. „Az EU-ban 90 ezer termelő foglalkozik a dohánynyal. Ha megszűnne a dohánytermesztés, nincs alternatíva, amivel ezek az emberek foglalkozzanak” – vélte Borgya Rozália. A dohány felvásárlása februárig tart.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás