Magyar kézben román dohány: Magyarországon értékesítik a termést a romániai dohánytermelők

Magyarországon nem terem annyi dohány, amennyire igény lenne, ezért a szolnoki dohányfermentáló vállalat romániai termelőktől vásárolja fel a termést. A Bánság és Arad megye egyes területei hagyományos dohánytermesztő vidéknek számítanak, a térségben működő cigarettagyárak bezárásával azonban évtizedek óta sok család mellékjövedelme megszűnt. A magyarországi dohányfelvásárlók megjelenése új lehetőségeket teremtett, jövedelemkiegészítést biztosítanak a kisgazdáknak, akik viszont arra panaszkodnak, hogy a román állam támogatása több mint egy éve késik.

Elégedetlen termelők

Zsákokba tömve sorjázik a szárított dohánylevél a Dofer Zrt. aradi kirendeltségének udvarán, ahol egy félig felemelt ponyvájú, útrakész kamion és a megye több vidékéről érkezett termelő várja a szolnoki átvevők és mérlegelők megérkezését. Még Craiováról is jött valaki egy zsákkal. Csodálkoznak is az aradiak („szerencsétlen, ezzel jött?!”), de mint később kiderül, más dolga is akadt Aradon, úgyhogy elhozta – az egyébként nem túl jó minőségű – termést.

A dohánytermesztők és a cég alkalmazottai egytől egyig cigarettáznak. Mit is tennének itt, a dohányraktárnál?

Amúgy kedélyesen elbeszélgetnek egymással; a téma természetesen a dohánytermesztés jövője. „Kezdetben 2 euró volt a kilónkénti támogatás 30 árnál kisebb területen. A nagyobb területen pedig 2600 euró hektáronként, de ezt a felére csökkentették, ráadásul még a 2010-es területalapú támogatást sem fizette ki a román állam” – panaszolta a Székesútról érkezett Ioan Zmera. Így éppen csak fedezni tudják a kiadásaikat. „Idén raktam először, és azt hiszem, hogy utoljára” – panaszkodott Szabó Sándor termelő, majd elárulta az elégedetlenségének lényegét: „A 81 euróból, amit a román állam vet ki illetékként a dohány kilójára, nekünk csak 70 eurócentet ad támogatásként. Azt sem időben.”

Kifizetődőbb
a konyhakerti zöldségnél

Pedig ha nem késne a szubvenció, kiválóan lehetne keresni a dohánytermesztéssel. „Pillanatnyilag a legbiztosabb piac, ugyanis a felvásárlás – a szerződésben foglaltak miatt – százszázalékos – jelentette ki Borgya Rozália, a Dofer Zrt. aradi ügyvezetője. – A többi termék, paradicsom, paprika, uborka esetében sokszor megdolgozik vele a termelő, és ott marad a piacon az áru, mert a konkurencia miatt nem tudja értékesíteni.” Az A  és a B osztályú levelek hoznak jelentős bevételt a termelőnek, a C és D osztályúakkal szinte nem is éri meg vesződni. De ilyenekből is jócskán hoznak az átvételre – magyarázta Neményi Zsolt, a Dofer Zrt. magyarországi üzemvezetője, miközben szúrópróbaszerűen kihúzott egy-egy marék levelet a zsákokból.

„Ehhez komoly szakmaiság szükséges, amit nagyon nehéz megszerezni. Akinek szerencséje van, hogy évekkel ezelőtt dohányt termelt, annak könnyebb a helyzete, de aki most kezdte el, annak bizony nehezebb, és az első év az nem biztos, hogy jövedelmező” – jegyezte meg Neményi.
Romániában kizárólag engedélyezett feldolgozókkal kötött szerződés alapján szabad dohányt termeszteni. Többnyire családi gazdaságokban, egy hektárnál kisebb területen nevelik a munkaigényes növényt. „Ez egy hektáron akár ezer munkaórát is jelenthet. Vagyis a palántaneveléstől az ültetésig, a kapálástól a törésig mind-mind családi munkát igényel.

Ha napszámosokat hívnak, persze, hogy csökken a bevétel” – mondta az üzemvezető. A fermentálás után kerül a cigarettagyárba, és ott lesz belőle az a dohány, amely vágottan vagy cigaretta formájában a kereskedelembe kerül, talán éppen a romániai vásárlókhoz is. Borgya Rozália szerint a fermentálás után minimum hat hónapig, de a legjobb, hogyha három évig is tárolják, akkor lesz igazán jó minőségű dohány. A romániai átlagtermés hektáronként 1800–2400 kilogramm, de nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is váltakozó, sok esetben elmarad a magyarországi standardoktól.

„Látszik a tapasztalatlanság, de ezt két-három éven belül ki lehet küszöbölni” – enyhítette a helyzetet Neményi Zsolt, míg Borgya Rozália elmondta, hogy szakmai tanácsokkal is segítik a termelőket, hogy a hagyományosnál sokkal kevesebb munkával sokkal jobb minőségű dohányt állíthassanak elő.

Nagy a kereslet

A szolnoki dohányfermentáló vállalat negyedik éve vesz át dohányt romániai termelőktől. Ma már Bihartól Temes megyén át a dél-romániai Craiováig terjed a termelők sora. Tavaly 416 termelővel 370 hektárra kötöttek szerződést, és ez a szám egyre növekszik. Románia dohánytermesztési kvótája kétszer nagyobb a magyarországinál, de az öt vállalat, amely fermentálási engedélyt kért, nem képes ekkora területen termelni. Magyarországon meg egyre nagyobb a kereslet a dohány iránt, ezért, no meg az olcsóbb munkaerő miatt Romániából szerzik be a dohányt.

„Románia kialkudott egy 12 500 hektáros területet az Európai Bizottságnál, de sajnos 2011-ben is csak a 2000 hektárt értük el” – mondta Borgya. Magyarország termelési kvótája a 6000 hektárt sem éri el, ezzel szemben olyan támogatáspolitikát sikerült érvénybe ültetni, hogy a hagyományos dohánytermesztő országok is irigykedve nézik. Neményi Zsolt szerint a magyarországi gazdák hektáronként egymillió forintos támogatást vehetnek igénybe. Ez, a Burley típusú dohány engedélyezett az Európai Unióban. „Az EU-ban 90 ezer termelő foglalkozik a dohánynyal. Ha megszűnne a dohánytermesztés, nincs alternatíva, amivel ezek az emberek foglalkozzanak” – vélte Borgya Rozália. A dohány felvásárlása februárig tart.