Kopárabbak az erdélyi szőlőhegyek

Dicsőszentmárton volt a helyszíne idén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által 12. alkalommal megszervezett Erdélyi Szőlőhegyek elnevezésű borversenynek. Az elmúlt hétvégén lezajlott vándorrendezvényen 50 erdélyi és partiumi bortermelő vett részt, a megmérettetésre 125 mintát neveztek be. Balla Géza főszervező, az aradhegyaljai Wine Princess borászat tulajdonosa a Krónikának elmondta: a tavalyi kimondottan rossz évjárat volt a szőlészet és a borászat szempontjából, a rendkívül csapadékos nyár után szintén esős, hűvös ősz következett, ezért a szőlő nem ért be rendesen, a must cukorfoka igen alacsony volt, így a borok is elég gyenge minőségűek lettek.

A versenyre egyébként elsősorban küküllőmenti borászok neveztek be, érkeztek azonban jelentős számban Szatmár, Szilágy és Bihar megyei termelők is. A borász szerint a mezőnyben voltak jó minőségű fehérborok, a vörösek azonban gyengék voltak. A borász hozzátette azonban, hogy az erdélyi borvidékek nem a vörösborokról híresek, ez alól csak a partiumi Aradhegyalján levő ménesi borvidék kivétel, onnan viszont idén nem érkeztek minták.

Válságban a szőlőtermesztés

A bírálóbizottság fele az előző évekhez hasonlóan ezúttal is magyarországi borászokból, szakavatott borkóstolókból állt, a másik felét pedig romániai szakértők tették ki. Az erdélyi szőlőtermesztés, borászat kapcsán Balla Géza elmondta: akárcsak a mezőgazdaság többi szektora, az elmúlt 20 évben a szőlőtermesztés is egyre rosszabb állapotba került. A visszaszolgáltatott ültetvények tulajdonosainak jelentős része nem tudta, mit kezdjen a szőlőssel, így a területeket nem művelték meg. Az utóbbi 4-5 évben, többek között európai uniós támogatással indult be az újratelepítés, azóta évente több száz hektárral növekszik a szőlősök területe, azonban a borász szerint nem mindig zajlik szakszerűen, és gyakran fontos szempontokat hagynak figyelmen kívül. A gazdák gyakran tévednek például a fajták kiválasztásánál, sokan nem veszik figyelembe a terület sajátosságait, magyarázta Balla Géza, aki szerint szem előtt kellene tartani az egyes borvidékek több száz éves hagyományait, és olyan szőlőfajtákat kellene telepíteni, melyek bizonyítottan beérnek, és jó minőségű bort adnak. „Azt ajánlom mindenkinek, aki telepíteni akar, hogy előzetesen végezzen egy átfogó piackutatást, mérje fel, hogyan és kinek tudja értékesíteni a termést – magyarázta. – Aki gazdasági tevékenységet akar folytatni ebben a szakmában, annak tudnia kell, hogy a szőlőt eladni veszteséges, csak úgy éri meg, ha bort készít belőle. A kört be kell zárni: minőségi bort kell előállítani és palackozva értékesíteni.” A borász úgy véli, nagyon nehéz időszakot él meg a piac, a prémium kategóriájú borokat egyre nehezebb eladni. Ezért egyre több termelő fordul a tömegborok irányába: ömlesztett borként próbálja értékesíteni a terméket alacsony áron. Kijelentette viszont: nem ez a megfelelő megoldás, valahogy át kell vészelni ezt az időszakot, és csakis jó bort kell előállítani, és palackozva kell értékesíteni. Balla Géza szerint azt is tudni kell, hogy a borászat igen komoly befektetést igényel, a feldolgozáshoz használt technológia nem egyszerű, és ajánlatos jó szakembert is alkalmazni.

Inkább a fehérborokat díjazták

Serli Csilla szatmári borász, a bírálóbizottság egyik tagja lapunknak kifejtette: a szombati borversenyen annak ellenére, hogy a tavalyi köztudottan rossz évjárat volt, a szőlő nem ért be megfelelőképpen, túlságosan sok volt az édes bor, jobban mondva a túlcukrozott bor. Megjegyezte: körülbelül húsz mintában érződött a hozzáadott cukor íze, melyek közül öt akár szirupnak is elmehetett volna. Hozzátette viszont: az, hogy ilyen borok készülnek, az nemcsak a termelők hibája. A gazdák alkalmazkodnak a közízléshez, mely sajnos az édes borokat részesíti előnyben, így kénytelenek sok esetben cukrozni, ha el akarják adni boraikat. „Diszharmonikusak lesznek a borok, ha kilóg belőlük a cukor – magyarázta Serli Csilla. – Egy jó borban viszont a sav és a cukor egyensúlya meghatározó.”

Másik hibaként azt emelte ki, hogy a gazdák a magas cukortartalom megtartása végett, azaz hogy ne induljon ismét forrásnak a bor, meglehetősen sok ként használtak, ami visszaköszönt az ízben és az illatban. A borász elmondta: nagyon jó évjáratokban, amikor rendesen beérik a szőlő, a gyümölcsben levő cukor elegendő jó minőségű félédes borok előállításához, sőt a ménesi borvidéken aszú is készíthető. Azonban általában az édességet hozzáadott répacukorral érik el, ami az említett okok miatt nem kívánatos. A versenybe nevezett tizenöt vörösbor közül mindössze egy kapott aranyérmet: a krasznabélteki Nachbil borászat 2008-as Syrah-ja. Fehérbor kategóriában tizenegy aranyat osztottak ki, mindegyiket 2010-es bor kapta.