Fotó: A szerző felvétele
2011. május 12., 09:412011. május 12., 09:41
A májusi hideg leginkább a földieper-ültetvényeket sújtotta Szatmár megyében, ahol Incze Lajos, Halmi község polgármestere szerint több százezer lejre tehető a terméskiesés miatt keletkező kár. A környék adja egyébként az ország földiepertermésének közel 70–80 százalékát, a kereskedők itt szerzik be a partiumi és az erdélyi városokban piacra kerülő ízletes gyümölcs túlnyomó többségét. A fagyok miatt várhatóan később jelenik meg a hazai eper, és drágább is lesz az átlagosnál – mondják a gazdák.
Halmi község határában egyébként körülbelül 400 hektáron termesztenek földiepret, a település lakóinak fele, mintegy ezer család számára a gyümölcs értékesítése biztosítja a jövedelmet. Incze Lajos szerint megpróbáltak ugyan védekezni a fagykár ellen – sokan füstöltek, azaz a sorok végén meggyújtott szalmacsomók füstjével próbáltak védekezni –, nem sok sikerrel. Ilyenkor legjobb megoldás a fóliázás, azonban ezt kevesen engedhetik meg maguknak, mivel az ültetvény letakarása rendkívül költséges – 10 ár területre a fólia 500–600 lejbe kerül. „A fagy nem ért egyenletesen minden parcellát, szinte megmagyarázhatatlan, hogy egyes helyeken elpusztultak a palánták, máshol viszont nem – magyarázta a polgármester. – Van, akinél 10–20 százalékos, egyes részeken viszont 30 százalékos terméscsökkenés várható.”
A szomszédos községben, Kökényesden van olyan parcella, ahol a termés 80 százaléka fagyott meg. Incze Lajos a Krónikának elmondta, Halmiban 4-5 éve volt hasonló fagykár, akkor a termésnek körülbelül fele pusztult el, azonban a gazdáknak és az önkormányzatnak nem sikerült elérnie, hogy állami kárpótlást kapjanak. „Számos iratot összegyűjtöttünk, kérvényt nyújtottunk be a mezőgazdasági igazgatósághoz, de a gazdák egy lejt sem kaptak. Most nem is próbálkozunk ezzel, fölösleges lenne” – jegyezte meg az elöljáró, hozzátéve, hogy szerinte az lenne az igazságos, ha a kormány ilyen esetekben segítené a bajba jutott kistermelőket.
A Tasnád közelében levő Csaholy községben a gyümölcsösöket érte fagykár a hétvégén. A helyi gazdák szerint az almaültetvényeken 35–40 százalékosra tehető az elfagyás, a kajszibarackosokban viszont több mint 80 százalékos a kár. A szőlősöket sem kímélte a májusi fagy: Krasznabéltek környékén Leiher Géza szőlősgazda, bortermelő szerint körülbelül 10 százaléka fagyott le a szőlőnek. A Szatmár-kővári borvidék mondhatni szerencsés helyzetben van, ugyanis itt az ültetvények többnyire dombon vannak, kár pedig lényegében a völgyekben keletkezett. Ennél sokkal rosszabbul jártak a nagykárolyi szőlősgazdák, az alföldi, több mint 120 hektáros ültetvény ugyanis kimondottan fagyzugosnak számít. „Nem érte egyenletesen a fagy az egész szőlőskertet, sokaknak viszont igen nagy kárt okozott – tudtuk meg Serli Tibor szőlősgazdától. – A szőlőterületek 10–20 százalékát érte kár a hétvége fagyos hajnalai miatt. A tavalyi év sem volt jobb, akkor a sok eső miatt rengeteg betegség támadta meg a szőlőt, tízszer permeteztem, mégis gyenge lett a termés.”
Az elmúlt hét végén tapasztalt, szokatlan lehűlés leginkább a gyümölcsfákban, a korai zöldségekben, illetve a tavaszi árpában tett kárt a székelyföldi megyékben. Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a Székelyhon.ro portálnak úgy nyilatkozott, szombatról vasárnapra virradóra –4 Celsius-fokig esett a hőmérséklet Hargita megyében, és a megye számos pontján havazott is, a szeszélyes időjárás minden bizonnyal terméskiesést okozott a gyümölcsösökben és a szántóföldeken is.
A hétvégi szokatlanul zord időjárás és a mínusz fokok miatt Magyarország több területén megfagytak a gyümölcsök. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében péntek hajnalban –2 és –8 Celsius-fok közötti fagyokat mértek, ami teljesen megsemmisítette a gyümölcsösök termőre forduló virágait. A szántóföldi növények egy kicsit jobban bírták a zord időjárást. Borsodban, Szabolcsban és Fejér megyében is jelentős károkat okozott az időjárás, így az idei nyáron sokkal kevesebb barackjuk, meggyük és diójuk lesz a gazdáknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Csereháton és Bodrogközben fagytak meg a diófák és a gyümölcsfák. A térségben 80–100%-os kár érte a gazdálkodókat. Többen permetezéssel és füstöléssel próbálták védeni a termést, így a kajszibarack egy része megmenekült.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!