Szakemberek szerint gazdaköri, szövetkezeti gépparkokat kellene létrehozni és fenntartani, ahogyan az széles körben működik Nyugat-Európában
Fotó: Makkay József
Az erdélyi gazdák többsége hazai, vagy Nyugat-Európából beszerzett, használt mezőgépekkel dolgozik. Mára nem csak a cserealkatrészek drágultak meg drasztikusan, hanem a javítás, szervizelés költsége is. Gondot okoz, hogy Erdélyben ritka a betakarítógépek gazdaköri vagy szövetkezeti használata. Mezőgazdasági szakemberekkel és gazdákkal jártuk körül a hazai mezőgépészet nehéz helyzetét.
2022. október 04., 14:022022. október 04., 14:02
Kovács Alpár mezőpaniti gabonatermesztő gazda 11. osztályos fiával javítja műhelyében a kombájn napraforgó-betakarító vágóasztalát. Esős időben tudnak a mezőgépek karbantartásával foglalkozni. A Maros megyei gazda szerencsés helyzetben van, mert minden gépet meg tud javítani, ha meghibásodás történik.
Egy kicserélt csapágyat mutat: az új alkatrész száz lejbe került, azaz a duplája az egy évvel korábban vásárolt csapágy árának. Hasonlóképpen emelkedett a többi alkatrészek ára is. Az autóvillanyszerelőnek, majd asztalosnak tanult gazda édesapjától leste el a mezőgépészet tudományát, és tőle vette át a családi gazdaságot is. A kezdeti tíz hektárnyi földterületet bérelt földekből mára 35 hektárra növelte.
Hosszabb távon a gazdaköri, szövetkezeti összefogás lehet az erdélyi gazdák mezőgépészeti gondjaira az életképes megoldás
Fotó: Makkay József
,,Édesapám autószerelő volt és beletanult a mezőgépészetbe is. Ő alapozta meg a mai gépparkot, amiben ekétől kombájnig minden szükséges géppel rendelkezünk” – mutatja a tágas udvaron sorakozó mezőgépeit. Az idei gyenge kukorica-, tritikálé- (búza és rozs keresztezése) és napraforgóterméssel nem érné meg bérmunkában végezni a mezőgazdasági munkálatokat, de a betakarítás költsége is túl magas lenne a várható jövedelemhez képest.
Mezőgépészeti felszerelésük jórészt használt gépekből áll, de van néhány új darab is – utánfutó és tárcsa –, amit a Pro Economica Alapítvány által folyósított magyar állami támogatásból vásároltak. Mezőpanitban sok gazda gépparkja a magyar vidékfejlesztési támogatásnak köszönhetően újult meg, ezt a legutóbbi gazdakiállítás és gazdanap keretében be is mutatták.
Az erdélyi gazdák mezőgépparkja azonban felemás képet mutat. Sok a régen gyártott, használt felszerelés, amelyek javítása egyre többe kerül. Csak egy szűk, tehetősebb gazdarétegnek van új, korszerű gépparkja.
Debreczeni József mezőgépészmérnök, falugazdász, a Kolozs megyei Kolozs gazdakörének elnöke lehangoló gépet fest az erdélyi mezőgépészetről. A legnagyobb gondot abban látja, hogy szaktudás híján a legtöbb gazda nem tudja megtervezni, milyen traktorra és milyen mezőgépészeti felszerelésre volna szüksége. ,
Vannak persze olyan mezőgazdasági munkák, amiket tíz vagy ötven hektáron is csak nagy kapacitású traktorral vagy kombájnnal lehet elvégezni, de egy kisgazdaságban ezt bérmunkában érdemes, és nem kell nagy gépet vásárolni hozzá” – magyarázza a mezőségi szakember. Debreczeninek 80 hektáros saját gazdasága van, de így sem rendelkezik minden mezőgéppel.
Fotó: Makkay József
Az általa vezetett gazdakör a mintegy 400 hektárnyi területre pályázatokból és a gazdák pénzéből vásárolt saját gépparkot, ezeket a gépeket a gazdakör tagjai saját földjeik művelésére is használhatják. A nyugat-európai típusú gépszövetkezet sok gondot levett a kolozsi gazdák válláról, hiszen a talajlazítót vagy nagy kapacitású hengert a gazdakörtől veszik kölcsön.
Debreczeni József szerint a nagyobb gazdaságok azért vannak lépéselőnyben, mert az agrárvállalkozó rendszerint szakmabeli, illetve meg tudja fizetni a hozzáértő mezőgazdasági szakembert, amire a kisebb gazdaságoknak nem telik. Mivel a legtöbb gazda nem szakképzett, a mezőgépészet is kemény diónak bizonyul, amikor a gép elromlik.
Debreczeni olyan esetet mesél, amikor a Kolozsvárról kiszálló mezőgépészeti cég munkatársa ezer lejt kért a gazdától azért, hogy számítógépes programjával megnézze, hol hibásodott meg a traktor. Ha az alkatrészt is ő cseréli ki, akkor ez az összeg megduplázódik.
Vannak a környéken olyan mezőgépészek is, akik cégeknél dolgoztak és ma már egyénileg vállalják a szervizelést, de így sem kerül kevesebbe, mint a céges szolgáltatás. A falugazdászt sokszor kérdik a gazdák, milyen használt mezőgépet vásároljanak, amivel kevesebb a gond, ilyenkor a használt mezőgépek kategóriájában a régebbi márkákat ajánlja, amelyekben kevesebb az elektronika, így könnyebb javítani.
A nagyobb agrárvállalkozók könnyebben hozzá tudnak jutni uniós pályázatokhoz, másrészt a garanciális javításokkal vásárolt új gép karbantartását szakszerviz biztosítja, ami jelentősen megkönnyíti a gazda dolgát.
,,Nincsenek mezőgépészeti kurzusok, nincs, ahol felnőtt fejjel elsajátítsák a szakmát. Némi segítséget jelent, hogy az új mezőgépeket forgalmazó cégek rendszeresen tartanak gépbemutatókat, ahol a szemfülesebb gazda elsajátíthat pár dolgot, de ettől még nem tudja megjavítani a traktorát” – magyarázza a szakember.
Példaként a pár éve meghonosodott európai uniós pályázati rendszerről beszél, amelyben egyre nehezebb felsőfokú mezőgazdasági végzettség nélkül új mezőgépekre pályázni. A mezőgazdasági tanulmányokra kapható plusz pontszámok nélkül a gazdának esélye sincs esélye modern mezőgéppark kialakítására.
Fotó: Makkay József
A Partiumban annyival jobb a helyzet, hogy az utóbbi években magyarországi támogatásokból több mezőgazdasági szaklíceumban és szakiskolában sikerült megerősíteni a mezőgépészeti oktatást.
Laskovics István agrármérnök, érmihályfalvi falugazdász szerint a rendszerváltás után összeomlott, majd korszerűtlen formában újraindult mezőgazdasági szakoktatás vezetett el a mai súlyos mezőgépészhiányhoz.
,,Egyre több fiatal mérnök vesz részt a szakoktatásban, akik más szemszögből, számítógépes ismeretek birtokában oktatják a fiatalokat, és megmutatják a korszerű technológiákat. Ez a folyamat azonban csak most kezdődött el, így idő kell, amíg az új mezőgépész-nemzedék munkába áll” – mondotta lapunknak az érmelléki szakember.
Jelenleg Bihar megyében is nagy gondot okoz a hozzáértő mezőgépészek hiánya. A jó szakembereket a szakszervizek alkalmazzák magas fizetésért, hogy ne menjenek külföldre, így az általuk végzett szolgáltatások sokba kerülnek, amit csak az új gépparkkal rendelkező agrárvállalkozók tudnak megfizetni.
Gazdaköri, szövetkezeti gépparkokat kellene létrehozni és fenntartani, ahogyan az széles körben működik Nyugat-Európában. Az érmihályfalvi gazdamérnök a francia példáról beszél, ahol szövetkezeti rendszerben vásárolják meg a korszerű betakarítógépeket a gazdák.
Hogy aratás idején ne legyen várólista, a gazdaközösség ezt úgy oldja meg, hogy kukoricából és a többi szántóföldi haszonnövényből más-más tenyészidejű fajtákat termeszt, így a szövetkezeti kombájnok szakaszosan takarítják be a helyi gazdaközösség termését és mindenki idejében sorra kerül. Laskovics szerint a régi, rossz tapasztalatok miatt ezt egyelőre nálunk nem lehet tág körben megvalósítani, de hosszabb távon ez lehet az erdélyi gazdák mezőgépészeti gondjaira az életképes megoldás.
Életét vesztette egy tinédzser húsvéthétfőn rollerezés közben Argeș megyében. Ezzel egy időben egy motorkerékpáros súlyos állapotban kórházba került Fehér megyében, miután villámcsapás érte.
Erdélyben kihelyezik a fekete lobogót a katolikus templomokra, Ferenc pápa temetése napjáig pedig mindennap délben és este 7 órakor meghúzzák a harangokat a Szentatya lelki üdvéért.
„Krisztus mai követőiként nekünk is tanúkká kell válnunk: szavainkkal és egész életünkkel kell hirdetnünk, hogy Krisztus él, és az Ő szeretete mindannyiunkat átformálhat” – üzeni a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye pásztorlevele.
„Adjunk hálát az irgalmas Istennek mindazért, amit Ferenc pápa által feltárt nekünk küldetésünkről és örök célunkról” – írja a katolikus egyházfő húsvéthétfőn bekövetkezett halálára Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püsp
A csíkszeredai polgármesteri hivatal kezdeményezi, hogy a pápai útként ismert utat, amelyen Ferenc pápa 2019-ben végig haladt a Hármashalom-oltárhoz, a hétfő reggel elhunyt Szentatyáról nevezzék el.
A meteorológusok szerint az ilyenkor megszokottnál jóval melegebb időjárás várható húsvét hétfőjén az ország legtöbb vidékén.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
szóljon hozzá!