Állami különkvóta

Tartalékot halmozna fel az állam

Mint ismeretes, a tejtermelők az uniós csatlakozás miatt tavaly augusztus 1. és október 31. között igényelhették a tejkvótát, amit a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok a 2005. április 1–2006. március 31. közötti referenciaév alapján osztottak ki. A csatlakozási szerződés kidolgozásakor Románia országos szinten évi 3 millió literes tejkvótát alkudott ki. A személyreszabott tejkvóta éves eladási jogot biztosít a tejtermelőknek. Románia számára az Európai Unió két típust határozott meg: a feldolgozásra szánt tejre, valamint a szabad eladásra szánt tejre vonatkozót. A kvótán felül értékesített tejre bírságot szabhatnak ki a hatóságok, idén azonban már további kvótát csak más termelőktől lehet vásárolni. A kvóta ugyanis értékesíthető vagy akár örökölhető vagyon.

Egy, idén januártól érvényben lévő kormányhatározat szerint azonban azoknak, akik értékesítenék korábban megszerzett kvótájukat, azzal kell számolniuk, hogy az eladott kvótamennyiség 30 százaléka az állam tulajdonába kerül, így ők csak a fennmaradó 70 százalék ellenértékét kapják meg az esetleges vevőtől. Eleinte az állam csak 5 százalékot sajátított ki az országos alapba. A levonást csak abban az esetben alkalmazzák, ha a termelő végleg eladja kvótáját, bérbeadásra nem vonatkozik az állami kisajátítás. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke szerint az állam így szeretne kvótát biztosítani azoknak, akik – például uniós támogatással – frissen akarnak tejtermelési vállalkozást indítani, így ők tavaly még nem igényelhettek ingyenes kvótát.

Sokan viszont éppen azért szeretnék eladni korábban megszerzett kvótájukat, mert nem tudnak megfelelő minőségű tejet előállítani és értékesíteni a megszabott mennyiségben. A kvótarendszert szabályozó rendelkezések alapján ha egy termelő az áprilistól következő áprilisig tartó termelési évben saját kvótájának csak 70 százalékát vagy még kevesebb hányadát értékesíti, kvótalevonásra számíthat. Sebestyén Csaba szerint ha egy termelő évi kvótája 1000 liter tej, ám csak 700 litert vagy annál kevesebbet értékesít, akkor a következő termelési évben már csak 700 liter lesz a felső értékhatár.

Külön utakon?

A 30 százalékos kisajátításra vonatkozó kormányhatározatot azonban nem mindenki értelmezi így. Egyes megyékben a kisajátítást érvénybe léptetik akkor is, ha a kvóta ugyanazon személy tulajdonában marad, de annak megváltozik a jogviszonya. Például ha egy magánszemély egyéni vállalkozói engedélyt vált ki, és úgy folytatja a tejtermelést. Márton István, Csíkdánfalva polgármestere, a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint viszont a kvótakisajátítás veszélye csak abban az esetben fenyegeti a kisgazdákat, ha szarvasmarháját és természetesen a vele járó tejkvótát magánszemélynek adja el, vagy ajándékozza, esetleg bérbe adja azt. Márton szerint a 30 százalékos kisajátítást az állam nem alkalmazza akkor, ha a kvótát jogi személy, például egy mezőgazdasági vállalkozás veszi meg. Éppen ezért Hargita megyében szorgalmaznák, hogy az 1-2 tehenet tartó kisgazdák tömörüljenek egyesületekbe. „Ha 4-5 vagy ennél több kisgazda szövetkezik, és létrehoz egy egyesületet, lehetősége lesz állami és európai uniós támogatásokat is elnyerni” – fejtette ki Márton István. Hozzátette: megtalálták azt a kiskaput, ami átsegítheti a kisgazdákat ezen a nehéz perióduson. Ha olyan egyesületet hoznak létre, amelyet a helyi tanács jegyzője hitelesít, és rendelkeznek bankszámlaszámmal, már hivatalos egyesületnek számít, veszteség nélkül átviheti a tejkvótáját is a szervezetbe. „Már holnaptól elkezdjük népszerűsíteni ezt a lehetőséget a gazdák körében” – magyarázta Márton István. A Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a megyében már hatékonyan működik 3-4 egyesület, amely így maga szabja meg, hogy kinek és mennyiért adja el a begyűjtött tejet. Maga ellenőrizteti a beszolgáltatók tejének minőségét, és havonta annak alapján osztja a támogatást is.