A valósnál nagyobb eladásokat jelentenek be a méhészek

Mindezt olyan körülmények között, amikor az országos évi termés a legjobb években sem haladta meg a 10 ezer tonnát. Eugen Zorici, az országos méhészegyesület elnöke elmondta, egy átlagos év alatt legtöbb 7-8 ezer tonna mézet pergetnek ki Romániában. Éppen ezért Zorici arra kérte a minisztérium illetékeseit, hogy bizonyítékokkal támasszák alá, hogyan lehetséges, hogy a maximális termésnek is a kétszeresét bizonyítják a hivatalos adatok. Válaszképp a megyei mezőgazdasági igazgatóságok által leadott statisztikákat kapta kézhez. „A dokumentumokat aláírta egy vezérigazgató, tehát felelősséget vállalt. Elhiszi nekem valaki, hogy a valóság egészen más? Nem hiszi el. És ez az irat továbbmegy” – hangoztatta a méhészvezér. Mintegy felhívva a méhészek figyelmét a probléma súlyára, hozzátette: senki ne közöljön valótlan adatokat, mivel az egyaránt kihathat az európai pénzalapok lehívására és az állami támogatások szintjére . Szerinte ugyanis azért szerepel a valósnál nagyobb mennyiség a minisztérium adatbázisában, mivel sok kistermelő nagyobb támogatottság reményében nem a reális mennyiséget közli. Erre a problémára Zorici szerint egyebek mellett az jelentene megoldást, ha a mezőgazdasági minisztérium visszavonná azt a megkötést, amely szerint csupán azok a termelők jogosultak állami támogatásra, akik legalább 10 kilogramm mézet szolgáltatnak be a mézfeldolgozó üzemekbe. „Hazudunk ma, hazudunk holnap, s egy adott pillanatban meghaladjuk a spanyol termést, ahol európai szinten a legtöbb méhcsalád él. Ha 8 ezer tonna mézet exportáltunk, akkor 12 ezer az országban maradt. Ez minden lakosra 600 grammot jelent, ami azt feltételezi, hogy egy román állampolgár több mint fél kiló mézet fogyaszt el egy év alatt. Ez pedig nem igaz” – emelte ki. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint egy román lakos alig 100 gramm mézet fogyaszt egyetlen év leforgása alatt.

Kínai dömpingméz

A hétvégi találkozó egy másik égető problémára is felhívta a figyelmet. Amint az Magyarországon már a korábbi években is sok gondot okozott a méhészeknek, Romániában is egyre fenyegetőbb a kínai méz térhódítása. Ez ugyanis – bár rosszabb minőségű – jóval olcsóbb, mint a romániai. „Az előrejelzések arra mutatnak rá, hogy 2025-re Kína meghatározó importőrré válik a román piacon is. Ennek oka, hogy erőteljesen fejlődik ez az iparág, a másik ok pedig, hogy egyre több vidéki költözik városra. Ez utóbbi miatt pedig jelentősen csökken majd a hazai termelés, úgyannyira, hogy valószínű már saját szükségletünket sem tudja majd kielégíteni. Mivel a nyugat-európai piacokon igen népszerű az olcsó kínai méz, Zorici szerint Románia csakis akkor tud lépést tartani, ha nem kér túlzottan magas árat a hazai termésért. Ugyanis, mint hangsúlyozta, ellenkező esetben előfordulhat, hogy már nem tud importálni. Zorici arra is felhívta a termelők figyelmét, hogy tudomása szerint Németországban bevált már az a gyakorlat, hogy minőségjavítás érdekében összekavarják a kínai és román mézet.

Megoldás körvonalazódhat

A román piacon mindenképp megoldást jelentene a méhészegyesület képviselői szerint, ha a mezőgazdasági minisztérium alkalmazná a 2006/509-es törvény előírásait. Ez ugyanis megszabja, hogy a mézet táplálékkiegészítőként kell adni az óvodáskorú és 1–4. osztályos gyermekeknek. „Ha a gyerek ma mézet eszik, hazamegy, és a szüleitől is kéri, hogy vásároljanak mézet. Ha van pénze, ha nincs, előbb- utóbb csak megveszi” – hangzott el a találkozón. A rendelkezés életbeléptetését követően minden gyermek legalább 60 gramm mézet fogyasztana el hetente.