2012. január 18., 09:052012. január 18., 09:05
Válságkor még a sok kicsi sem megy sokra.
Mit érlel annak sorsa, kinek járt válságbér kezében?
Nagy pénz – kis szabadság, kis pénz – nagy szabadság. Amíg a te pénzeden élek, azt csinálsz, amit mondok – az állam én vagyok. Amíg az én pénzemen élsz, felkopik az állad – azt csinálsz, amit akarsz.
Jó válság nincs, de nem is ihatunk eleget.
Politika:
Válság nem volt mindig, de a válság örökké élni fog.
Válságkor mindenkivel egy ágyban kell lenni.
Válságkor nemcsak az ágy közös, a párna is az.
Ha válság van, rajtunk áll, aki bukik.
A válság a legjobb tőke.
Válságkor halogatni arany.
Üvegzsebbe nem érdemes sok pénzt tenni.
Magyarság:
Magyar ember válság alatt nem beszélget.
Őseink hitele a mi hitelünk.
A mi hitelünket az unokáink is fogják látni.
A világ válsága a magyarság válsága. Válságkor nem jó magyarnak lenni, de legalább együtt vagyunk magyarok. Külön-külön magyarnak lenni: száz év magány.
Válság alatt mindenki szegény, de a magyarság mindig szegényebb.
Kisebbség:
Kis nép – nagy válság, nagy nép – kis válság.
Két fenékkel egy lovat is meg lehet ülni.
Ne essünk messze a szomszéd fájától, de ne járjunk együtt a bajjal.
Válságkor ne fonjunk máshol kerítést, fessünk itthon ördögöt a falra.
Válságkor még a folyók sem hagyják el medrüket.
A válság mindig ideát van.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.