2009. július 29., 11:442009. július 29., 11:44
Régen a ruhája elárulta, ki a paraszt, ki polgár, nemes vagy idegen földről való. Ma le lehet olvasni, ki kukázik, ki jár rendszeresen turkálóba, ki a bankár és ki a tanár. De ez még nem minden. Azt is ki lehet találni, ki milyen zenei stílusban mozog otthonosan, és milyen nemzeti nézeteket vall. A múltkor egy narancssárga pólóban mászkáltam, és rám fogták, jobboldali politikai nézeteim vannak.
Lehet, vannak, de azok nem narancsszínűek. Amióta divatba jött a pólónyomtatás, mindenféle dolgot magukra vesznek az emberek. Ha kimegyek a parkba, szembejön velem a tavalyi meg az azelőtti összes ifjúsági fesztivál kézen fogva a dél-amerikai ellenzék legismertebb arcával. Amint visszanézek, népnemzeti jelképek kacsintanak rám, körülöttük ismert nemzeti jellegű verssorok és családi fotók figyelnek. Olyan is volt, aki a saját kutyáját vette magára, hogy akkor is vele legyen, ha nincs. Egyébként a pólófeliratok közösségépítő jelleggel bírnak, úgynevezett bandajelvények is lehetnek. Ez nem baj, hiszen nem vagyunk egyformák. Ezért verekednek össze a különböző focicsapatok drukkerei. A minap egy fiatalembert elvertek a vörösök, mert kék póló volt rajta.
Hiába magyarázta szerencsétlen, hogy tévéje sincsen, és soha életében nem látott meccset, szétrúgták, mint egy bőrlabdát. Úgy kell neki, miért nem volt rajta olyan póló, amelyiken azt írta, semmi közöm hozzátok. Akkor meg a szeparatizmusáért kapott volna ki. Nem tudni, mit érdemes viselni. Ha felvesszük a haza mindenek felett című pólónkat, akkor szembetalálkozunk majd azokkal, akik a nemzetállam szuverenitását hirdető trikóban sétálnak.
Ha rappes sapkánkhoz 2Pac-pólót rántunk fel, a szembejövő metálos hajasok rugdosnak meg, akiknek fémforgácsból van a ruhájuk. Ha rovásírásos Petőfi-idézetet vésetünk a pólónkra, azért szólnak meg, mert nem tudják elolvasni, de ha csupa nagybetűvel pingáltatjuk ki, hogy „Haragban a világgal”, azért távolodnak el tőlünk.
Sokkal jobb télen, mert akkor a nagykabát alatt nem látszik, mit ír a pólón. Olyankor csak azért kaphatunk ki, ha városra menet magunkon felejtjük a jó meleg irhabundát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok