2009. július 15., 10:572009. július 15., 10:57
A Michael Jackson halálát követő napokban legnagyobb örömömre (és némi bosszankodásomra, de ez már egy másik történet) gyakorlatilag minden zenei tévéadó az ő számait játszotta. Miután egy éjjel három óra tájban még pizsamában táncoltam a Black or White-ra, rájöttem, szívesen ropnám én akár társaságban is, ha lenne hol. Ezért is örültem különösen, amikor az egyik népszerű klub Jacko-emlékestet hirdetett a következő péntekre. Aztán jött a koppanás: a klub velünk együtt vagy tízfős közönségének a nyilván már megszokott gépzenét játszotta egy lemezlovas, aki láthatólag igen élvezte a dolgot.
Röpke egy óra után valamelyest változott a helyzet: ugyanazokra a gépi ritmusokra rákevert néhány elszórt Jacko-melódiát, meg-megtűzdelve néhány magyar nyelvű „slágerrel”, melyek közül a legemlékezetesebb egy minimum nyolc perc hosszúságú rapféleség, itt az előadó minden refrénben tízszer megkérdezte: na ki jött vissza?
Az ötödik refrénnél a párom közölte, ő bizony tudja, ki jött viszsza, és megtisztelve érzi magát, hogy valaki dalt írt a vacsorájáról. Hozzátenném, ekkor már az előtérbe menekültem az egyre hangosabb szónikus terror elől. Mikor már indulásra, vagyis hanyatt-homlok lelécelésre készen álltunk, elhangzott az est addigi első és számunkra utolsó eredeti Michael Jackson-felvétele.
A DJ méltatlankodásunkra annyit felelt: nem egyetlen embernek tartják a bulit, ki kell szolgálni a törzsközönséget. Elfogadom, de akkor lesznek szívesek máskor nem meghirdetni „külsősök” számára az eseményt, mert a sör áráért jobb szórakozást is el tudtam volna képzelni, mint hogy magamon próbáljam ki a középkori kínzások valamelyik különösen alattomos módját. Mert egyszerűen nem értek hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok