Libanátha, disznóvírus

Mindjárt a kergemarhakórral kezdte, amit szerinte azért „vertek nagydobra”, mert igazából „valakiknek” érdeke fűződött ahhoz, hogy nálunk „bedöglesszék” a marhahústermelést. „Emlékezhettek, mekkora hisztéria volt, senki nem mert se marha-, se borjúhúst venni” – magyarázta hevesen, majd rögtön áttért a madárinfluenzára, illetve a „libanáthára”, ahogyan ő nevezi.

Kifejtette, erről is azért „szövegeltek annyit mindenféle hírkeltő hisztériások”, mert a cél az volt, hogy megbuktassák a helyi kis csirkeneveldéket, hogy aztán Dobrudzsában egy olasz „multicég” indíthasson egy sokkal nagyobbat. „S most itt van ez a disznóvírus!” – méltatlankodott az ismerős és kifejtette, nem hisz ő már senkinek.

„Politika van a dolog hátterében” – szögezte le, ugyanis szerinte a sertésinfluenza-járvány hírének terjesztése is csak arra jó, hogy „ne együnk disznóhúst”, felszámolják a sertésneveldéket, hogy aztán jöhessenek a „multik” és eladhassák a tápon nevelt, „íztelen” sertéseiket.Egy másik kávézó vitapartner arról értekezett, hogy szerinte ezeket a furcsa vírusokat laboratóriumban tenyésztették ki, csakhogy „nem vigyáztak” rájuk kellő mértékben, „kiszabadultak a lombikból” és most fertőzik az embereket.

„De az is meglehet, hogy szándékosan, a Föld népességének csökkentése végett tenyésztették ezeket a vírusokat, mert már annyian vagyunk, hogy alig férünk” – morfondírozott a vitapartner, majd hosszas okfejtésbe kezdett a bolygónkon örökös harcban álló „jó” és „rossz” hatalmak közötti ádáz küzdelemről.

A szintén velünk együtt kávézó istenfélő, állatvédő ismerősöm azt fejtegette: „Isten büntetésképpen szabadította az emberiségre ezeket a vírusokat, mert nem tisztelik az állatokat, nem viseltetnek felelősséggel irántuk.” „Nem lepne meg, ha a következő gyanús vírusos járvány a kutya- vagy macskainfluenza lenne” – szögezte le az állatvédő. Ennyi markáns vélemény hallatán, a „lelkes hallgatóság” szerepköréből alig sikerült labdába rúgnom. Így hát csupán annyit jegyeztem meg – azt is halkan –: „lehet benne valami…”