2012. január 26., 07:082012. január 26., 07:08
Összevont választások esetén ugyanis előfordulhat, hogy a helyi tematika, a helyi jellegzetességek és szempontok elsikkadnak az országosak felett, vagy éppen elnyomják, háttérbe szorítják azokat, s a tétel természetesen fordítva is érvényes. Az alkotmánybíróság ítéletének másik fontos vonása éppen azt a Boc-kormányt érinti, amely 2011-ben felelősségvállalással vitte keresztül az összevont választásokról rendelkező törvényt. Nem oktalan tehát az ellenzék okfejtése, miszerint a kormány egy alkotmányellenes törvényért vállalt felelősséget. Ez a tényállás még inkább nehéz helyzetbe hozza a mostani tüntetéssorozat által amúgy is ostromlott kormányt. Még akkor is, ha érthetőnek és indokoltnak tűnt a kabinet ama korábbi okfejtése, miszerint összevont választások révén húszmillió eurónyi összeget lehetett volna megspórolni. És miszerint a helyhatósági voksolásokon általában tapasztalt magasabb részvételi arány a leendő parlamenti képviseletnek is nagyobb legitimitást adott volna; ami egyértelműen jelzi, hogy a választóknak a parlament iránti bizalma alaposan megcsappant, sőt a felháborodás s a közundor a tetőpontján jár. Úgyhogy e két szempontot nézve, az alkotmánybíróság döntése nem is olyan rossz.
A taláros testület ítélete kimondottan magyar szempontból is hatásosnak mutatkozik. Hiszen a romániai magyar politikai porond mindhárom alakulata még a parlamenti választások előtt megmérkőzhet a helyhatóságin, kialakítva azokat az erőviszonyokat, amelyek ismeretében a leendő parlamenti választásokra s a parlamenti jelenlétre való tekintettel a szereplők leülni és megegyezni kötelesek. Mert abban mindenki – az ábécé sorrendjét tiszteletben tartva: Erdélyi Magyar Néppárt, Magyar Polgári Párt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség és választó – nyugodt lehet: külön járva Romániában nem lesz magyar parlamenti képviselet.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.