2012. január 26., 07:082012. január 26., 07:08
Összevont választások esetén ugyanis előfordulhat, hogy a helyi tematika, a helyi jellegzetességek és szempontok elsikkadnak az országosak felett, vagy éppen elnyomják, háttérbe szorítják azokat, s a tétel természetesen fordítva is érvényes. Az alkotmánybíróság ítéletének másik fontos vonása éppen azt a Boc-kormányt érinti, amely 2011-ben felelősségvállalással vitte keresztül az összevont választásokról rendelkező törvényt. Nem oktalan tehát az ellenzék okfejtése, miszerint a kormány egy alkotmányellenes törvényért vállalt felelősséget. Ez a tényállás még inkább nehéz helyzetbe hozza a mostani tüntetéssorozat által amúgy is ostromlott kormányt. Még akkor is, ha érthetőnek és indokoltnak tűnt a kabinet ama korábbi okfejtése, miszerint összevont választások révén húszmillió eurónyi összeget lehetett volna megspórolni. És miszerint a helyhatósági voksolásokon általában tapasztalt magasabb részvételi arány a leendő parlamenti képviseletnek is nagyobb legitimitást adott volna; ami egyértelműen jelzi, hogy a választóknak a parlament iránti bizalma alaposan megcsappant, sőt a felháborodás s a közundor a tetőpontján jár. Úgyhogy e két szempontot nézve, az alkotmánybíróság döntése nem is olyan rossz.
A taláros testület ítélete kimondottan magyar szempontból is hatásosnak mutatkozik. Hiszen a romániai magyar politikai porond mindhárom alakulata még a parlamenti választások előtt megmérkőzhet a helyhatóságin, kialakítva azokat az erőviszonyokat, amelyek ismeretében a leendő parlamenti választásokra s a parlamenti jelenlétre való tekintettel a szereplők leülni és megegyezni kötelesek. Mert abban mindenki – az ábécé sorrendjét tiszteletben tartva: Erdélyi Magyar Néppárt, Magyar Polgári Párt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség és választó – nyugodt lehet: külön járva Romániában nem lesz magyar parlamenti képviselet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok