2009. július 23., 10:372009. július 23., 10:37
Ha jönnek a turisták, fellendül a kereskedelem, ha gyorsabb a pénzmozgás az gazdasági fejlődést eredményez. Ezt hallom közel húsz esztendeje a különféle pártállású politikusoktól, felelős és kevésbé felelős beosztásban lévő korifeusoktól. Őszintén szólva, mostanáig meg sem fordult a fejemben, hogy ez éppúgy kampányszöveg és csupán választást nyerni hivatott, mint a gyergyószentmiklósi fűtéshálózat rehabilitációja, illetve a kóborkutya-probléma megoldása. Most azonban magyarországi ismerőseimet egy napon át kísérgetve kedvenc kisvárosomban, meggyőződhettem arról, hogy a turizmus fellendítéséről szóló zengzetes és hangzatos szöveg úgyanolyan üres frázispuffogtatás, mint bármelyik más kampányszöveg. Mert mivel is szembesül a turista, ha netán arra vetemedik, hogy legalább egy napot nálunk töltsön. Először is, ha leszáll a vonatról, vagy autóval érkezik a városba, ajánlatos valaki helybélitől érdeklődnie, vajon jó helyre érkezett-e. Ugyanis a város bejáratainál az egyszerű útjelző táblát leszámítva semmi nem utal a város nevezetességeire, történelmi múltjára, viszont a póznákra erősített, az út fölött átívelő szakadozott bannerekről tudomást szerezhet a turkálókról és egyéb gazdasági tevékenységet kifejtő kisvállalkozásokról. Azonban sok ideje nincs a lamentálásra, mert ha gyalog, ha autóval próbálja megközelíteni a városközpontot, minden idegszálával arra kell koncentrálnia, nehogy balesetet szenvedjen valamelyik gödörben. A főtéren aztán közelharcot vívhat egy parkolóhelyért, illetve megküzdhet a kéregetők szutykos hadával. Aztán megcsodálhatja a romjaiban is szép örmény építészeti jegyeket örző főtéri házakat, de ha több információra kíváncsi, ismét egy helybéli segítségét kell kérnie, ugyanis minderről semmilyen tájékoztató anyagot nem talál. Ha pedig ezek után biológiai szükségletei miatt felkeresne egy nyilvános illemhelyet, jobb, ha betér valamelyik vendéglátó-ipari helyiségbe vagy a múzeumba, mert a főtéren ilyet sem talál. Azonban ilyen körülmények közepette is elképzelhető a turistaparadicsom, mindössze egy-egy táblát kell kitenni a város bejárataihoz: „Kalandtúra erős idegzetűeknek!”
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.