2009. május 28., 11:382009. május 28., 11:38
És történelemhamisítás. És mérhetetlen tájékozatlanság. Persze ehhez sok minden szükséges. Mindenekelőtt az, hogy a posztkommunista államok egyetleneként Románia a bűnös rendszer nyilvános elítélésén túl egyetlen lépést se tegyen tovább az igazság helyreállítása gyakorlati terén, azazhogy alanyi jogon rehabilitálja, adjon erkölcsi jóvátételt, s ami ugyanilyen fontos: helyezze vissza jogaiba mindazokat, akiket a deji és a ceauşescui kommunista rezsim politikai meggyőződésük miatt börtönbe vagy a halálba juttatott.
A Szoboszlay-ügy fényes bizonyítéka annak, hogy ebben a mioritikus országban meg sem kezdődött a fasizmus édestestvére: a kommunizmus minden vetületével való józan elszámolás. Köszönhetően jó adag nemtörődömségnek, bűnös felületességnek, jókora adag tájékozatlanságnak, feledékenységnek, de rosszakaratnak is.
Általában a volt politikai elítéltek rehabilitációjához való viszonyulás fényes bizonyítéka annak, hogy lelkében és gerincében egyaránt sérült társadalomban élünk. Ha a mai román állam törvénybe iktatottan védelmezi jogelődje, a kommunista román állam politikai bűneit, akkor mindenképpen.
Csak három apróság hiányzik. Az a bátorság a múlttal való szembenézéshez, mint amely bátorsággal Szoboszlay Aladárék és nagyon sokan mások egyáltalán gondolkodni mertek arról, hogy eljöjjön az az emberséges világ, amelyben az ő „bűneik” erénnyé nemesülnek, s amely világban rehabilitálják majd őket. Hiányzik még az igazság mindenek feletti tisztelete. És cseppnyi emberség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok