2009. október 22., 11:122009. október 22., 11:12
Akkor eszem, amikor éhes vagyok, nem pedig akkor, amikor épp időm van rá, mondjuk éppen útközben valahonnan valahová. A következő kellemes program időpontja nem jövő hétvége, már ha akkor nem kell dolgoznom, de még csak nem is holnap: most!
Ez a jelenidejűség egy pillanat alatt szertefoszlik, amint kénytelen vagyok visszatérni a rendes kerékvágásba.
Főképp akkor, ha a kikapcsolódás egyórás repülőútnyira innen történt. Tudván, hogy édesszülém aggódik, leszállás után azonnal felhívom telefonon, hogy közöljem: sem terroristaakció, sem egyéb veszély nem fenyegetett a repülőgépen. Édesszülém pedig vajon mit felel? Talán csak nem azt, hogy isten hozott itthon, édes gyermekem? Vagy éppen azt: Ej, be jó is, hogy hazajöttél? Egyik sem talált.
Édesszülém úgy döntött, inkább segítséget nyújt nekem ahhoz, hogy mihamarabb újra megtanuljam nézni az órámat, figyelemmel követni a híreket, és nehogy még néhány órát abban a boldog állapotban leledzhessek, amikor a tenger lágyan partnak csapódó hullámait figyelve szándékosan eszembe idéztem: vajon mi történik most épp a nagyváradi városháza fényes dísztermében, elképzeltem, hogy épp most mond le a polgármester, illetve szabadfogású birkózásban méretkeznek meg egymással a képviselők, és a gondolatot, egy lelket melengető „a legkevésbé sem érdekel” kövesse valahonnan mélyről, s arcomat egy mosoly, szívemet pedig egy homokon feloldódó hullám simogatásához hasonlóan töltse el az édes apátia minden gyakorlati dolog iránt.
Kedves anyám, megérkeztünk! – mondá a gyermek. Képzeld, feloszlott a kormány! – mondá anyám. Huss! – mondá egy épp felszálló gép a hátam mögött hagyott reptéren, amely ezúttal másokat vitt nyaralni. Valahová egészen máshová. Engem már nem. Engem itt hagyott a feloszlott kormánnyal és a többivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok