2009. június 29., 10:522009. június 29., 10:52
Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb, számára felkínált tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját.
Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal, és nyilvánvalóan ez áll az államelnök-jelöltség hátterében is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Az államelnök-jelöltség csak lehetőség volt számára, hogy képességeit láthatóvá tegye.
Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét tulajdonképpen az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Érezhető: ha Markó ellépne mögüle, azonnal hanyatt vágódna. És meglehet, éppen ez a tulajdonsága tette Kelement kiválasztottá. Markó Bélának ugyanis olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. Ezáltal biztosíthatja, hogy akkor is az általa kívánt irányba haladjon az RMDSZ, amikor formailag már nem ő áll az élen.
Az RMDSZ politikusai sokat bírálták Traian Băsescut, amiért Emil Boc képében egy bábot állított pártja és az ország kormánya élére, a recept azonban az RMDSZ politikai szakácskönyvébe is bekerült. Markó Béla pedig épp e recept szerint próbálja kifőzni a szövetség jövőjét. Amiként Emil Boc pártelnöki tisztsége arra volt garancia, hogy a PDL politikájában Traian Băsescu akarata érvényesüljön, Kelemen Hunor is annak lenne a biztosítéka, hogy az RMDSZ-ben semmi se változzék, Markó után is tovább éljen a Markó-doktrína.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok