A felzárkóztatási programoktól a falakkal körülvett gettók kialakításáig sok megoldást kipróbáltak már a romániai cigányok társadalmi „beillesztése” érdekében.
2013. szeptember 19., 17:472013. szeptember 19., 17:47
A kezdeményezések hatékonysága azonban erõsen vitatott, a közvélemény továbbra sem a többség kultúráját, értékrendjét átvevõ tömegekkel, sokkal inkább kolduló, szociális segélyen élõ, vagy maffiatípusú bûnszövetkezetekbe tömörülõ romákkal azonosítja ezt a népcsoportot. A tuti megoldás keresésében azonban a próbálkozások nem lankadnak. Az ügyet legalább két szempont tartja lendületben: a romákkal való együttélés legtöbbször nehezen elviselhetõ tünetegyüttese, illetve a problémamegoldás céljaira elkülönített európai pénzek felhasználási kereteinek megteremtése.
A sorrend tetszõleges, illetve ha rápillantunk a különbözõ romaproblémákra szánt juttatásokra, rájövünk: dehogyis tetszõleges. Csupán szemléltetési célzattal: a Hargita megyei Kászonfeltízben és Kászonújfaluban tetten érhetõ cigánybûnözés megelõzésére 2008–2009-ben 950 ezer lejt utaltak ki. Európai dimenzióban aprópénz, viszont senki sem tudja, mire volt elég. Esetleg kevés. És ez az igazi probléma.
A Kolozs megyei Mérán tegnap útjára indított svájci–romániai program cigány kicsik és nagyok számára igyekszik kipróbálhatóvá tenni a mi oktatási-higiéniai-együttélési normarendszerünket. A kezdeményezés nem példa nélküli, kisebb-nagyobb léptékû kísérlet máshol is zajlott, s adott okot bizakodásra egészen addig, míg az oktatási órák után a gyerekek haza nem tértek az egészen más prioritásokat, hierarchikus rendszert és befogadó közeget feltételezõ otthoni fészekbe. A még korábbi „domesztikálási” próbálkozások, a cigánytelepek felszámolása, lakóik tömházba kényszerítése többnyire a lakások szétverésével, totális fiaskóval végzõdtek.
Érdekes, bár sokkal inkább kirekesztõ, mintsem integráló kísérletnek ígérkezik a sepsiszentgyörgyi, ahol egyfajta idegenforgalmi attrakcióként adnák el hús-vér cigányemberek mindennapjait. Az ötlettár kimeríthetetlen, a kút feneketlen. Miközben megpróbálunk együtt élni a romákkal – magunkra hagyatottan, gúzsba kötött karhatalommal és etnobizniszben utazó ügyeskedõkkel. A cigánysor végén egyetlen fény sem pislákol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!