2009. június 02., 12:262009. június 02., 12:26
Tény, hogy a fenyegetettség érzésének keltése bevált mobilizáló fogás. Az albán fenyegetéstől tartó szerbek, a szerb fenyegetéstől tartó horvátok, a szlovák vagy zsidó fenyegetéstől tartó magyarok, a magyar fenyegetéstől tartó romák érzelmileg motivált táborokat tudtak, tudnak maguk köré építeni.
Amikor ugyanis ostrom alatt a vár, erkölcsi kötelességnek számít a várlakók közös cselekedete, a védelemben való részvétel. E választási számítás mellett az sem lehet mellékes a szövetségnek, hogy mi lesz azzal a nómenklatúrával, amelynek tagjait az elmúlt 12 év során sikerült tisztségbe juttatni.
Ha ugyanis a közigazgatási, intézményvezetési tapasztalatra is szert tett magyar szakemberek azt érzik, kolonc lett a nyakukban a tulipános identitás, könnyen megtörténhet, hogy egyéni döntéseikben a megélhetési érvek kerekednek felül. Meglehet, más pártok színeiben próbálnak tisztségben maradni, érvényesülni.
Racionális szempontok állnak hát az RMDSZ témaválasztása hátterében. A kérdés azonban e racionalitás ellenére is felmerül, vajon jót tesz-e hoszszabb távon a magyar közösségnek, ha vezetői vitatható helyzetekben kiáltanak etnikai tisztogatást? Ezt a vádat ugyanis nagyon könnyű kivédeni a politikai vetésforgóra való hivatkozással.
A magyar sirámokat könnyű úgy feltüntetni: lám, nem tudják lenyelni, hogy kiszorultak a hatalomból. Ha pedig a szövetség az etnikai arányok biztosításán lovagol, éppen ez ébresztheti fel a román pártokban a magyar szakemberek kooptálásának szándékát.
Az etnikai dimenziót minden bizonynyal csak a globális rendezés, az autonómia ügyében kellene használni. Kockázatos azt aprópénzre váltani. A magyarországi cigányság sem nyert azzal, hogy etnikai leszámolási akciónak tüntették fel a tatárszentgyörgyi roma vezető házának felgyújtását. Ha beigazolódik, hogy biztosítási csalás volt a gyújtogatás indítéka, az ügy rontotta a romák megítélését, érdekérvényesítési esélyeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok