2012. január 05., 09:102012. január 05., 09:10
Hogy ideje legyen az örvendezésnek: Mátyás lovas szobra újfent régi pompájában tündököl, mert a szülőváros vezetése és Magyarország, valamint Románia kormánya az adófizetők pénzén helyreállíttatta azt. Tágabb értelemben véve a közakarat érvényesülésének örvendhettünk tehát, amikor a helyükre kerültek a kövek, és eltűnt minden, mi oda nem való: Iorga-felirat, piros-sárga-kék festésű lobogótartó oszlopok s padok. Ott és akkor nem a román szimbólumok, netán a román elem háttérbe szorításának örülhettünk – ami butaság! –, hanem annak a normalitásnak, amelyre egy magát európainak nevező város, de legalább annak jelentős része oly régen és oly logikusan vágyott.
Azóta tudjuk: ezüstszín lobogótartó oszlop és Iorga-felirat újfent „ékesíti” a szobor környékét. S azóta tudjuk, hogy az igazságos Mátyás szülővárosában nem kerekedett felül az oly sokat emlegetett európéer gondolkodás és a szó valós értelmében vett multikulturalitás az üres szavak, a diplomáciai álmosolyok és álkézfogások, s ami ennél is súlyosabb: a más kiszorítását, de legalább hergelését feltételező nemzetállami törekvések felett. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere márpedig ebben a környezetben tette (teszi?) ama kijelentését, miszerint év végéig, de legroszszabb esetben is hamarosan eltűnik a Mátyás-szoborcsoport talapzata elől a magyarságot, de még a történelmi valóságot is sértő és bosszantó Iorga-felirat.
S ebben a környezetben maradtak és maradnak még egy ideig a helyükön mindazok a kolozsvári bronztáblák, amelyek a Iorga-szövegnél hatványozottabban sértik a magyarságot, és rontják közérzetét. S mert a Prédikátor könyvéből tudjuk, hogy mindennek rendelt ideje van, ne áltassuk magunkat, ne ígérjünk, és ne kérjünk számon tehát. Mert tudnunk kell, hogy mindezen táblák és az eltűntetett magyar üdvözlő feliratok, egyszerűbben a normalitás visszaállításának ideje Kolozsváron bőven hátravan. Cáfoljon meg a jelentős rész vagy a közakarat.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.