2012. január 10., 09:302012. január 10., 09:30
A könyvolvasással még cifrább a helyzet. Elismerem persze, hogy az ilyesmit az ember nem szokta egy óra alatt elintézni, meg ugye a munka s a háztartás, de nehezen tudom elképzelni, hogy valakinek tényleg öt perce se maradjon legalább elalvás előtt néhány oldal elolvasására. Félreértés ne essék: nem azért, mert anélkül kulturálatlanok maradunk, buták leszünk, és nem fogjuk kapásból tudni a választ a kedvenc kvízjátékunk összes kérdésére. Nem erről van szó, hanem arról, hogy becsüljük-e magunkat eléggé ahhoz, hogy egy olyan szórakozási formát is megengedjünk magunknak, ami nemcsak passzív bámulást kíván tőlünk, hanem némi kis odafigyelést.
Persze anélkül is lehet élni, mint ahogy teszik is sokan. Pontosan ez az, amiért a szórakoztatás is olyan, amilyen: falatokban kapjuk az információt, megrágva-megemésztve, színes papírba csomagolva, és parfümmel befújva. Van, hogy a csomagolás sem sikerül valami jól. Ilyenkor felháborodunk: nem érdemlünk jobbat? Szilárd meggyőződésem, hogy igen: megérdemeljük például, hogy a televízióban ne csak arról értesítsenek bennünket, hogy Gipsz Jakab és Akárki Gizella szakított, az énekes sztár három kilóval többet nyom, mint tavaly, utána pedig a tegnap még híres akcióhős páholja el a rosszfiúkat, persze szigorúan csak ötpercnyi falatokban, reklámblokkok közötti töltelékként. Azt is megérdemeljük, hogy néha bátran bekapcsolhassuk a rádiót, mert tudjuk, hogy nem olyan számokat játsszanak, amelyeket formás idomokat felvonultató videoklip nélkül lehetetlen volna eladni, de sajnos a rádiónak nincs képernyője. De ahhoz, hogy a mindenkori szórakoztató- és kultúripar egy fokkal magasabb nívóra (értsd: nézhető, hallgatható szintre) emelkedhessék, az igényeinken kell egy lépcsőt emelni. Ehhez pedig legalább egy kis türelemre, pár percnyi időre van szükség.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.