2009. augusztus 04., 10:492009. augusztus 04., 10:49
Az egyik határ menti faluban az emberek egy része búcsút mondott az ötvenes években lefektetett csőhálózatnak és átállt arra, amelyet pár éve ástak a földbe. A minőség változatlan, viszont ezért már köbméterenként kell fizetni, mert EU-konform rendszeren jön belőle a pocsolya. A fekete sár nyomása is kérdőjeles, néha nincs is neki olyanja, és akkor az embernek kiszárad a konyhakert szélén tengődő paprikája. Az, amelyik nem a ganédomb felől van, mert azt a Riska folyamatosa öntözi.
Sebaj – csillan fel a közvélemény szeme, és elhatározza, ásat a kert végébe egy nagy kutat. Inni nem lehet belőle, de mindegy, azt a másikból is csak részegen meri megtenni az ember, viszont a Riska szomja oltható vele, és a palánták sem panaszkodnak miatta. Fizetni pedig nem kell, mert nem köthető rája vízóra. Mellesleg, ha egy mód van rá, még a kisebb halak is megteremnek benne, azokkal meg majd a macsek szórakozik esténként. Neki is esett a közvélemény a munkának, mint vak a gödörnek.
Kinézett egy jó kis árnyékos helyet a kertvégi fák alatt, hogy ne kelljen nagyon kivetkőznie magából, ha a tűzgolyó túl magasan jár. Ásónyomait a cirmos a Riska fölött ülve, az istálló és a szeme sarkából figyelte. Még nem sejtette, hogy az objektum részben az ő passzióját is fogja szolgálni. Aztán teltek, múltak a hetek, de a közvéleménynek még mindig nem sikerült megtalálni a csodatévő kertvégi forrást. Kezdett izgulni kicsit. Vajon mit gondolhat a szomszéd – morfondírozott a bajusza alatt.
Ki nem találhatta, és a munkát sem hagyhatta abba, mert akkor mindenki rajta csámcsogott volna. A fő gondja, hogy nem tudta, hová rejthette a varázspálcáját, azt, amelyik megmutatja, merre van a víztartalék. Közben óránként elszaladt a sarki söntésbe a decis poharak alján keresni megoldást. Végül felismerte a titkot, és el is híresztelte a környéken: nem kell aggódni, és le lehet fújni az alternatív próbálkozásokat, mert kiderült, a vízórát egyelőre még nem olvassák le, és különben is, ha nagy a baj, annak a mutatóján is lehet állítani egy gyűszűnyit visszafelé. A megoldás kész, a további munka fölösleges, ám szegény Cirmi újra hal nélkül maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok