Thor, a fekete németjuhász az egyik legismertebb romániai mentőkutya, Törökországban is életeket mentett
Fotó: IGSU
Sok-sok emberéletet mentettek meg a szörnyű katasztrófa sújtotta Törökországban romok között kutató mentőkutyák. Néhányukat a Romániában egyedülálló nagyszebeni kinológiai központban képezték ki, mely Európa egyik legnagyobb hasonló jellegű intézménye. A saját ebszülészetet működtető, a belügyminisztérium számos alárendelt hatóságának szolgálati kutyákat nevelő erdélyi központban német- és belgajuhászokat, illetve rottweilereket képeznek ki többek között emberéletmentésre.
2023. február 25., 10:352023. február 25., 10:35
2023. február 25., 10:412023. február 25., 10:41
„Ez a közeg, az emberéletmentési szakirány rendkívül veszélyes. A mentőkutyák mindig az első vonalban vannak: először ők érkeznek, utána a többiek. Bizony, beszélni nem tudó hősök” – jelenti ki a nagyszebeni kinológiai központ rendőrparancsnoka, miután közli: a törökországi romok között egy mexikói eb is odaveszett küldetés közben. Daniel Căpriţă a Romániában egyedülálló, Európa egyik legnagyobb hasonló jellegű intézménye kutyakiképző és taktikai részlegének vezetője. Az Agerpres hírügynökség azok után készített riportot a Szebenhez tartozó természetvédelmi parkban, a Dumbrava erdőben (Fiatalerdő) található kinológiai központban, hogy
Legalább 47 ezer személy életét vesztette a Törökországot és Szíriát érintő pusztító földrengésben. A legfrissebb mérleg szerint Törökországban elérte a 41 020-at, Szíriában pedig 5900-et a nyilvántartásba vett halottak száma.
A kiképzőoktatásban és kutyafelkészítésben három évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember elmondta, a központ a román belügyminisztériumhoz, az Országos Rendőr-főkapitányság alárendeltségébe tartozik. Itt képeznek ki szolgálati kutyákat többek között a rendőrség, a csendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) számára is. Ismertetése szerint máshol Európában kisebb, szakosodott központok működnek, miközben ők a teljes országos rendszert ellátják, illetve együttműködnek a Frontex európai határvédelmi ügynökséggel is.
A törökországi katasztrófa után két csapatot küldtek a helyszínre életeket menteni. Az egyik legismertebb romániai mentőkutyát Thornak hívják, hatéves németjuhász, 2018 óta vesz részt a katasztrófavédelmi szolgálat bevetésein.
Többtucat ember életét mentették meg a Romániából érkezett kutyás mentőcsapatok a törökországi földrengés után, Hatay tartományban, Antakyában – olvasható az Ora de Sibiu korábbi cikkében, amelyben idézték Thor gazdáját is. Nicu Daniel Mihai törzsőrmester szerint a kutyák nagyon jól teljesítettek; amikor rátaláltak valakire, a mentést a helyi csapatok vették át. Az utóbbiak által kijelölt területen épületről épületre haladtak, megbizonyosodva, hogy senki nem maradt a romok alatt. A román kutyás mentőcsapat nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte után a helyszínre érkezett. Nicu Daniel Mihai reményét fejezte ki, hogy minél több embert sikerül megmenteniük, ugyanakkor a törökországi helyzetet drámainak nevezte.
A törökországi román mentőcsapat néhány tagja
Fotó: IGSU
Căpriţă szerint más fajták is beválhatnak, de előbbiekről hosszú idők óta bebizonyosodott, hogy könnyebben kiképezhetők, rendkívül alkalmasak az ember szolgálatára kiélezett helyzetekben is.
Kolozsvár környéki protestáns gyülekezetek, természetes személyek, vállalkozók is támogatják azt a kezdeményezést, amelynek keretében egy kincses városbeli magyarok alkotta csapat indul el jövő szerdán Törökországba.
A rendőrparancsnok arról is beszélt, hogy legalább négy hónapos különleges tréningre van szüksége egy ebnek és vezetőjének ahhoz, hogy romok alá szorult embereket menthessen. Elmondása szerint nagyon sok függ a „gazditól”: szenvedéllyel kell összedolgoznia az állattal, miközben el kell fogadnia a rendkívül veszélyes munkakörülményeket. Ráadásul az emberi képességek mellett a kutya adottságai is „közbeszólnak”, neki is meg kell birkóznia a feladatokkal.
Kiképzés a szebeni központban
Fotó: Pentrupatrie.mai.gov.ro
A nagyszebeni kinológiai központból évente mintegy 200 kiképzett kutya kerül ki; a felkészítőt kétévente meg kell ismételniük a pároknak-csapatoknak. Az Agerpres riportjában megszólaltatta egy romok alóli mentésre kiképzett belga juhászkutya, Elsa gazdáját is. Ionuţ Sabău őrmester, a szebeni ISU munkatársa szerint négyéves társa – akivel három és fél éve dolgozik együtt – minden nap erre edz, és több olyan sikeres bevetésen van túl, amikor megtalálta és jelezte a romok alá szorult emberek helyét.
A kölyköket folyamatosan monitorozzák-figyelik, hogy megfelelnek-e a kritériumoknak. A szülészetre csak keveseknek van bejárásuk, és higiéniai óvintézkedéseket kell betartaniuk, hogy ne veszélyeztessék a kölykök egészségét.
Marius Anghel állatorvos szerint a szülészet felnőtt kutyái – mintegy 30, erre a célra tartott német és belga juhászkutya, illetve rottweiler – 18 hónapos koruktól nemzenek utódokat. A szakember megerősítette, hogy a felsorolt három fajta iránt a legnagyobb az igény a hatóságok részéről. Az ebeket különleges, a lehető legjobb bánásmódban részesítik. Ugyanakkor nem mindegyik itt született állatból lesz mentő- vagy rendőrkutya: mintegy húsz százalékuk nem megy át a „teszten”, így „civilben” élik le életüket.
A keresőkutyák Covid-fertőzött személyeket is „kiszűrtek” a szebeni reptéren
Fotó: Pentrupatrie.mai.gov.ro
„Tudományos kutatás része volt a munkánk. A kutyák természetesen bizonyítottak, kiszimatolták azt a szagot, amelyre kiképezték őket” – idézte fel az Agerpresnek Daniel Căpriţă. Hozzátette: a belügy kötelékében dolgozó kutyáknak nincsen rangjuk, „nyugdíjas” éveiket nagyrészt partnereik örökbefogadottjaiként töltik, ellátásuk biztosított halálukig.
Egyébként nemcsak a szebeni kinológiai központ képviselte Romániát kutyás mentőcsapatokkal a földrengés sújtotta Törökországban: több más intézmény, civil szervezet is hasonlóképpen járt el.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!