Zeneszótól, nevetéstől és lovak patájának zajától volt hangos szombaton délelőtt Csíkszereda központja. Népviseletbe öltözöttek serege lepte el a várost, az Ezer Székely Leány Napján idén is sokan öltöttek viseletet.
2013. július 07., 19:502013. július 07., 19:50
2013. július 07., 19:522013. július 07., 19:52
Az előző évektől eltérően ezúttal a Szabadság téren kívül is gyülekeztek a résztvevők: a Csíki Játékszín előtt inkább lovasokat, szekereket és hintókat lehetett látni, a megyeháza előtt gyülekeztek a székely ruhás „utasok\", hogy szokás szerint közös tánccal köszöntsék a várost. Idén is a hagyományos elemekre, az imára, a népdalra, a néptáncra, a népviseletre és a népi mesterségekre helyezték a hangsúlyt a szervezők, a csíkszeredai önkormányzat, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány. Minden évben nagy attrakciót jelent a lovasok felvonulása. A népviseletben, huszárruhában székely és magyar zászlókat lengető legényeket, lányokat helyenként ujjongva fogadták. A Szék útján sok ház előtt már délelőtt fél tizenegytől kint álltak a kíváncsiskodók.
A kézművesek délelőtt tíz órától már kínálták termékeiket a csíksomlyói Nyeregben: fazekasok, fafaragók, népi hangszerkészítők, tűzzománcozók rakódtak ki. Lehetett népviseletet is vásárolni, nemcsak székely ruhát, hanem székit is. Idén is tartottak népimesterség-bemutatót: fafaragást, zsindelyhasítást, ostorfonást, szövést lehetett látni, kipróbálni. Az Árkosi Tájmúzeum „vándortárlattal\" lepte meg a Nyeregbe érkezőket: régi szenes vasalókból a történelmi Magyarország térképe volt kirakva. Emellett régi konyhai kellékeket, háztartási eszközöket lehetett látni, persze a múzeum tulajdonosa, Bálinth Zoltán a néprajzi tárgyakat nem eladásra kínálta, hanem csalogatónak szánta, ösztönözve az embereket, hogy látogassák meg a tájházát és a benne lévő értékes gyűjteményt.
A csíksomlyói kegytemplomban Sarlós Boldogasszony tiszteletére tartott szentmisét követően lassan megtelt a nyereg a Hármashalom oltár előtt. A megnyitót a tiszteletbeli házigazda, Csíkrákos polgármestere, Császár Attila kezdte, majd Urbán Erik ferences atya áldotta meg a jelenlévőket.
„Egy régi mondás úgy tartja, hogyha valakinek a külsejét szeretnéd teljes pompában bemutatni, akkor öltöztesd népviseletbe, ha pedig a belbecsének mélységét akarod megismerni, akkor hozd őt nehéz helyzetbe. Az 1920-as impériumváltást követően a székelység igen nehéz helyzetbe került. A gondviselés úgy rendezte, hogy belbecsünknek, lelkünk és hitünk mélységének a legjavára volt szükség, hogy ama nehéz időkben helytálljunk, itt maradjunk, megőrizzük nemzeti öntudatunkat. Minő érdekes huszárvágása az eleinknek, hogy 1931-ben, a nehéz időkben, amikor a belbecs alapköveire volt szükség, mégis a külcsín felmutatásához is fordultak. Felszólították az akkori fiatalokat, hogy értékeljék népviseletüket, egymáshoz való tartozásukat, ezáltal erősítsék egymást és a másikon keresztül önmagukat. Mondhatjuk, hogy sikert értek el\" – hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere.
Az egész napos program keretében 24 tánccsoport lépett színpadra. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15 órakor mutatta be előadását. A népszerű János vitéz című táncjátékuknak bizonyára most volt a legnépesebb közönsége, több ezren nézték meg a Petőfi Sándor meséjére, elbeszélő költeményére épülő produkciót. Évről évre több népviseletest számolnak össze az Ezer Székely Leány Napján: szombat estére 1726 viseletbe öltözött leányt, asszonyt és több mint 868 legényt, férfit regisztráltak a szervezők. A becslések szerint ennél többen lehettek a Nyeregben népviseletben, de voltak, akik nem vetették nyilvántartásba magukat. Az összegzés nyomán az is kiderült, hogy 147-en jöttek székely ruhában Csíkszentsimonról, ez a településnek több mint 4 százalékát jelenti, mivel ők vettek részt a legnagyobb arányban, a csíkrákosi gazdáktól ők vehetik át jövőre a stafétát, és persze ők kapták az esketőszékeket is.
Szőcs Lóránt
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Hagyományteremtő szándékkal szervezi meg idén júniusban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHH) és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület a Galambos–Józsa Hagyományőrző és Ifjúsági Folklórfesztivált.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
Nyolc év után visszatér Budapestre a Metallica. A világhírű amerikai metálcsapat jövőre folytatja M72 elnevezésű világkörüli turnéját, amelynek keretében 2026. június 11-én és 13-án is fellép a Puskás Arénában, ugyanakkor Bukarestben is koncertezik.
szóljon hozzá!