Hamarosan teljessé válhat a Seuso-kiállítás – írta a Napi.hu, amely szerint a napokban lezárultak a tárgyalások a 15 darabból álló késő-római kori lelet még hiányzó hét darabjának Magyarországra való szálltásáról.
2014. június 16., 17:032014. június 16., 17:03
Az továbbra sem ismert, hogy kik és mennyiért adták el a magyar kormánynak a Seuso-kincseket. Az első hét darabot 15 millió euróért az áprilisi választások előtt hozták Magyarországra, és jelenleg a Parlamentben vannak kiállítva. Az eladók vélhetően a Sotheby\'s aukciósház egykori vezetőjének, Peter Wilsonnak fiai voltak.
Az egykori Pannónia területén feltárt lelet másik felét sem biztos, hogy a tulajdonosnak tartott Lord Northamptontól veszi meg vagy át az állam. A \'80-as években megtalált tárgyak tulajdonjogáról a magyar állam sohasem mondott le, így a márciusban kifizetett 15 millió euró, azaz 4,5 milliárd forint sem minősült vételárnak, hanem valamilyen őrzési-restaurálási díjnak.
A múlt század művészettörténeti krimijének is minősíthető történet azonban nem ér véget: Svájcban, Párizsban és Angliában is lehetnek még a Seuso-kincshez tartozó ezüst tárgyak - ezek megvásárlása viszont egyelőre kétséges. A leletegyüttes nagyságáról csak feltételezések vannak, de az ismert Seuso-kincs legalább 40-50 tárgyból állhat.
A szakértők szerint az újabb hét tárgy vélhetően az első csoportban visszatérő hét műtárgy áránál olcsóbb lesz, de hogy mennyivel, azt a nem derült ki. Vannak olyan művészettörténészek, akik szerint az egész Seuso-kincsnek egyáltalán nincs piaci értéke, hiszen lopott árunak minősül, így forgalomképtelen. Ráadásul az első hét tárgy hazahozatalával a maradék eszmei értéke is csökkent. A Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztálya a kincsek visszaszerzése érdekében további információt nem kívánt adni.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.
Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.
szóljon hozzá!