Fotó: Boda L. Gergely
Főleg a női tekinteteteket vonzza az Erdélyi csipkék című kiállítás, amely szerdán nyílt meg a Maros Megyei Múzeum Néprajz és Népművészeti Osztályának főtéri épületében.
2015. április 23., 19:332015. április 23., 19:33
A Székely Nemzeti Múzeum reprezentatív időszakos kiállítása Erdély csipkeművészetének legfontosabb központjait és technikáit tekinti át. A megnyitót a jelen lévő csipkekészítő asszonyok jelenléte tette színesebbé, élővé.
A gazdag kiállítás jócskán tartalmaz vásárhelyi vonatkozású tárgyakat is, többek között ki van állítva a Vártemplom azon 18. századi úrasztali terítője, melyet a mai napig évente egy alkalommal – konfirmációkor – használnak. A kiállításon a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteménye mellett 6 másik múzeum és számos magángyűjtemény féltve őrzött kincseiből rekonstruálták az erdélyi csipke főként 19–20. századi kultúrtörténetét.
A megnyitón Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatójának köszöntése után Pop Angela, az intézmény néprajzi és népművészeti osztályának vezetője elmondta: 2013-ban, amikor a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a kiálltás, már akkor érdeklődtek a téma iránt.
Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás kurátora, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa mutatta be a négytermes kiállítást. Mint elhangzott, a csipke a 16. századtól terjedt el Erdélyben, a korabeli adójegyzékekből pedig látható, hogy elsősorban felvidéki, lengyelországi és a szászországi annabergi csipkevásárok irányából érkeztek az első valódi csipkék a vidékünkre. A korai csipkeművészet remekei az egyházak és főúri udvarok köréből kerültek ki.
„A csipkéről általában csak úgy beszélünk, mint a csipke, holott ennek is rengeteg technikája és válfaja van” – mondta a muzeológus, megemlítve ezek közül néhányat. A legrégebbi a csomózott és a fonott csipke, a legfontosabb technikával készült a vert csipke – amelyet eredetinek is hívunk, és amely olasz és németalföldi divat hatására honosodott meg tájainkon. Szintén régi műfaj a varrott és a hajós csipke, és a háló- vagy rececsipke.
Az első teremben többek között megismerkedhetünk a már 17. században létező torockói csipkeverő központtal, melynek működését iparpolitikai megfontolások is támogatták: olyan bányavidékeken, ahol amúgy sem lehetett mezőgazdasággal foglalkozni, az asszonyokat arra biztatták, hogy foglalkozzanak csipkekészítéssel.
A következő szoba a csipke iskolai oktatását mutatja be. A tárlókban elhelyezett munkák, tájékoztatók a háromszéki iskolai oktatást szemléltetik, de ugyanitt megtekinthetők a marosvásárhelyi Református Leánygimnázium csipkemintái is. Megismerkedhetünk a székelyszentkirályi csipkeveréssel is: itt 1924-től kezdve, egyházi kezdeményezésre honosodott meg a csipekverés egyfajta szociális gondoskodási módként. Így próbálták meg otthon tartani a lányokat, hogy ne kényszerüljenek szolgálóskodásra.
A kiállítás kitér Bandi Dezső szerepére, aki az 1960-as években csipketervező tanfolyamokat tartott, új technikákat vezetett be, és teljesen megreformálta a szentkirályi csipkeverés motívumkincsét. A harmadik teremben többek között egy Küküllő menti román szobabelső tekinthető meg jellegzetes színes gyapjúcsipkékkel.
A megnyitón a teremben ülő erdőidecsi asszonyok be is mutatták, hogyan készül a horgolt csipke. A negyedik szobában egy udvarhelyszéki szobabelsőt rendeztek be. Kétségkívül ez a terem volt a megnyitó legérdekesebb helyszíne, ugyanis a résztvevők itt élőben is megtekintették, hogy hogyan készül a híres székelyszentkirályi vert csipke.
Egész napos programokkal, koncertekkel és színpadi előadásokkal várja a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) az érdeklődőket június 1-én a Kolozsvári Majális ingyenes rendezvényére, a Colina Parkba.
Jazzdallamoktól lesz hangos június első hétvégéje Kolozsváron, ugyanis a Hója-erdő melletti Romulus Vuia Néprajzi Park skanzenje ad otthont a Jazz in the Park fesztiválnak.
Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.
Ütőshangszerek és a zene történetén keresztül mutatja be gyerekeknek az emberiség fejlődéstörténetét a Dobbanó Hangok interaktív előadás, amelyet Ferencz Áron álmodott meg. A sepsiszentgyörgyi születésű zenész a kezdeményezés céljáról beszélt.
A városi kertészkedést népszerűsítő oktatási és szemléletformáló programot indított a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a temesvári Szórvány Alapítvánnyal együttműködve, uniós támogatással.
Hagyományteremtő szándékkal szervezi meg idén júniusban az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHH) és a Mikházi Csűrszínházi Egyesület a Galambos–Józsa Hagyományőrző és Ifjúsági Folklórfesztivált.
Feloszlik a Margaret Island, az elmúlt tíz év egyik legnépszerűbb magyar zenekara. A csapat közösségi oldalán jelentette be, hogy október 2-án a Budapest Parkban tartja búcsúkoncertjét.
A Maros megyei Sáromberkén 2020-ban gyűrűzött gólya költözött szerdán a Kolozs megyei Magyarfenes gólyafészkébe. A költözés azért számít rendkívülinek, mert Sáromberke és Magyarfenes az erdélyi gólyamegfigyelés emblematikus helyszínének számít.
Az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese azt követelte, hogy jövő évben zárják ki a versenyből Izraelt a gázai háború miatt.
Nyolc év után visszatér Budapestre a Metallica. A világhírű amerikai metálcsapat jövőre folytatja M72 elnevezésű világkörüli turnéját, amelynek keretében 2026. június 11-én és 13-án is fellép a Puskás Arénában, ugyanakkor Bukarestben is koncertezik.
szóljon hozzá!