Fotó: A szerző felvétele
2009. március 11., 11:152009. március 11., 11:15
Régebb népszerűbb volt a cipész szakma, de ma már csak az idősebb mesterek foglalkoznak vele. Sokan időközben szakmát is váltottak, mivel ebből a mesterségből nem lehet megélni. A cipészek manapság már csak hobbiként vagy a szakma és a kliensek iránti lojalitás miatt dolgoznak, hiszen a nagyüzemek és az olcsó importáruk ellehetetlenítették a kisiparosok és kézművesek életét.
„Elhivatottságból és munkaszeretetből dolgozom. Még a régi öreg mesterektől tanultam, akik szívvel-lélekkel művelték a szakmát, és minden csínját-bínját ismerték a cipészkedésnek. Mostanában már nem is hallani suszterinasról, rövid időn belül el fog tűnni ez a mesterség is a múlt ködében” – sajnálkozik a cipőjavító, aki szívesen megtanítaná, hogyan készül a minőségi bőrcipő, de nincs kinek. Emlékei szerint a 70-es években még komoly keletje volt a kézzel készített, minőségi bőrcipőknek.
„Annak idején a nagykárolyi kisipari szövetkezetnél többek között cipészműhely is működött, ott kezdtem a pályámat. Akkor még a bőrcserző kisiparosok kitűnő alapanyagot szállítottak nekünk. A jó minőségű bőrt akár két hétig is cserzették. Manapság sok a műbőr, meg a rohammunkával összecsapott alapanyag. Nem lehet velük rendesen dolgozni, lassan már javítani sem érdemes őket, mert hamar elkopnak” – részletezi a suszter. Az emberek nem viszik a lábbeliket javítani, a megrongálódott helyett inkább olcsót vesznek, ha pedig elromlik, kidobják. Hájer István már csak rokonainak és barátainak javít lábbeliket otthoni műhelyében.
„A rossz lábbeli károsíthatja a lábat. Ápolni és óvni kell a bőrcipőket. Úgy látom, manapság nem érdekli az embereket a minőség. Csak az ár a lényeg: minél kevesebbet fizetni, ám az olcsó, szalagmunkával összetákolt cipők hamar tönkremennek” – meséli Hájer. Szerinte a régi bőrcipők mindegyike a készítőjét dicsérte, ezek a lábbelik akár 6–10 évig is kiszolgálták a viselőjüket.
Hájer Istvánt nagyon ritkán kérik meg a kliensek, hogy készítsen számukra cipőt, de az nem is lenne egyszerű, hiszen nem kapni megfelelő hozzávalókat. „A talppal van a legnagyobb gond, mert vagy nincs, vagy nagyon rossz alapanyagból gyártják, és hamar elreped. „Régebb még igazi kígyóbőrből is dolgoztam, de ma már annyira ritka és drágán beszerezhető, hogy senki sem foglalkozik vele” – fűzi hozzá a kézműves, aki a cipészszerszámok német szakkifejezésekből származó neveit idős mesterektől tanulta el.
Ezért használ „póert”, ami magyarul szegzőár, „bőrfogó falcangot”, „knájpokat”, „horgosárat”. „Az aljazást a nagykárolyi öregektől lestem el, akik azóta már sajnos nincsenek köztünk. A cipőfelsőrész készítését pedig még a katonai szolgálat idején tanultam szakkönyvekből, hiszen ott sok szabadidőm volt” – emlékszik vissza Hájer István arra, hogyan sajátította el a kihalófélben lévő cipészmesterséget.
Rendhagyó programmal várja a látogatókat a Marosvásárhelyi Állatkert május 17-én, a Múzeumok Éjszakáján. Az esemény keretében az érdeklődők betekintést nyerhetnek az állatkert éjszakai életébe.
A gyorsan elkészíthető, ízletes ételek között mindenképpen előkelő helyet foglal el Lettország specialitása, a kotletes.
A kincses városi The Office irodaházzal szemben működésbe helyeztek a héten egy különleges, teljesen automatizált ételautomatát, amely nem csupán friss, főtt ételeket kínál, de egy robotkar segítségével másodpercek alatt ki is szolgálja azokat.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
Még a korábbiaknál is gazdagabb programkínálattal készül a Duna Médiaszolgáltató a 11. Duna Napokra, melyet május 30. és június 1. között rendeznek meg Torockón a nemzeti összetartozás napja alkalmából.
Felvette több mint 1,96 millió eurós nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
A Bilea-tónál mínusz 6,3 Celsius-fokot mértek az elmúlt éjszaka a meteorológusok; ez az elmúlt 46 év május 12-ei dátumain mért értékek negatív rekordja.
Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Az idő felmelegedésével országszerte egyre több problémát jelentenek a kullancsok. Kiss Melinda marosvásárhelyi bőr- és nemigyógyász a Krónikának arról beszélt, mi a teendő kullancscsípés esetén, mikor kell orvoshoz fordulni.
Az útkarbantartók a sűrű havazás miatt egyelőre leállították a Transzfogarasi út hótalanítását, de a hatóságok biztosították a közvéleményt arról, hogy a hónap végéig megnyitják az utat a forgalomnak.