Békés vízimadarak. Annyira hozzászoktak a turistákhoz, hogy karnyújtásnyira úszkálnak a csónakoktól
Fotó: Makkay József
Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban hozta létre a magyar állam a Tisza árterületén fekvő Tisza-tavat. Az árvízvédelmi célból elárasztott hatalmas terület Magyarország egyik legkedveltebb környezetvédelmi térségévé vált, amely évente több százezer turistát vonz. Erdélyből főleg horgászok keresik fel nagy számban, hiszen a Tisza-tó igazi horgászparadicsomnak számít.
2023. november 24., 18:072023. november 24., 18:07
2023. november 24., 18:282023. november 24., 18:28
Mesébe illő látvány csónakon bejárni a kereken ötven évvel ezelőtt, 1973-ban mesterségesen létrehozott, 127 négyzetkilométernyi Tisza-tó kis részét is. A Tiszafüred szomszédságában fekvő – hivatalos nevén a Kiskörei-víztározó – környezetvédelmi terület 27 kilométer hosszúságú, és legszélesebb részén közel 7 kilométer kiterjedésű, szigetekkel, erdős részekkel és egyéb zöldövezettel tűzdelt víztükör napjainkra turistaparadicsommá vált.
amely eredetileg a Tisza megzabolázását szolgálta, a turisták révén azonban a térség gazdasági mozgatórugója lett.
Partmenti vízinövények. Ötven év alatt igazi természetvédelmi területté alakult át a Tisza-tó
Fotó: Makkay József
A folyó szabályozása nem új keletű törekvése a magyar hatóságoknak. 1846-ban alakult meg a Tisza-völgyi Társulat, amely 177 évvel ezelőtt fogalmazta meg, hogy az időről időre nagy árvizeket okozó alföldi folyón árvízvédelmi szempontból öt vízlépcsőt kell kiépíteni. Az elképzelés hosszú ideig porosodott a hivatalok polcain, mígnem a hatalmas anyagi károkat okozó, 1970-es árvíz elmosta Tiszafüredet, Sarudot, Poroszlót és további kilenc falut. Akkorra már bebizonyosodott, hogy a Tiszát sürgősen meg kell zabolázni ahhoz, hogy a környék települései megmaradhassanak.
,,Vízifolyósó" a Tisza-tó és a folyó között
Fotó: Makkay József
A Kádár-rendszer elérkezettnek látta az időt, hogy létrehozza a tervasztalon már az 1960-as években megrajzolt Kiskörei-víztározót. A Tisza-tó megépítésekor komoly ellenállást és zúgolódást váltott ki a környékbeli telektulajdonosok részéről, hiszen az elárasztandó területet az állam olcsón sajátította ki.
A kitermelt és elhordott földből épült meg a tavat átszelő 33-as főút, de a tározó gátját is ebből erősítették meg. A szocialista rendszer idején nem számított gondnak egy ilyen megaberuházás, azonban más, feleslegesnek bizonyult befektetésektől eltérően, a Tisza-tó Magyarország igazi természeti kincsévé vált.
A természetvédelmi terület kikötőinek is egyedi hangulata van
Fotó: Makkay József
Bérelhető motorcsónakkal vágunk neki a vízi sétának. A vízparton sorakozó vállalkozók többféle szolgáltatást kínálnak: a vendég pénztárcájától függően kenutól, evezőkkel ellátott csónakoktól motorcsónakon át kisebb sétahajókig minden bérelhető. Igen népszerű az idegenvezetővel ellátott motorcsónak, amikor egy- vagy többórás víziúton a természetvédelmi területet jól ismerő kalauz nyújt átfogó betekintést a Tisza-tó élővilágába.
Miközben a csónakot irányító idegenvezetőnk mesél, szürke kócsagok, viharsirályok, hattyúk, tőkés récék és sok más madár köröz mellettünk vagy fölöttünk.
A nád, a sás, a kis szigetek tölgyfaerdői eltakarják a mozdulatlanul pecázó horgászokat, akik valószínűleg nem örülnek az időről időre felbukkanó motorcsónakok zajának és hullámverésének, de mindez már hosszú évek óta hozzátartozik a Tisza-tó életéhez. Igaz, sok olyan csendesebb zuga is van a természetvédelmi területnek, ahová motorcsónakok nem juthatnak be, így a tájékozódó horgász idilli körülmények között, teljes csendben lesheti a pecabot megfeszülő zsinórját.
Kísérőnk elmeséli, hogy sok erdélyi horgász is megfordul a Tisza-tavon, amely horgászparadicsomnak számít Magyarországon. A horgászáshoz a tízezer forintos éves horgászengedély mellé négyezer forintos napijegyre van szükség van, azonban a horgászok szerint megéri kifizetni a borsós összeget, mert bőven van hal.
Asztalos Ferenc jókora csukával. Idén már sok ragadozó akadt a horgára
Fotó: Facebbok/Asztalos Ferenc
Kolozsvári ismerősöm, Asztalos Ferenc vállalkozó – aki minden évben legalább kétszer, tavasszal és ősszel is kijár a Tisza-tóra csukát fogni – meséli, hogy Tisza-tó halbősége összehasonlíthatatlan az erdélyi vagy a Duna-deltai fogással. A Duna-deltában több évig nem lehetet csukára horgászni, és csak idén szűntették meg a tiltást, de Asztalosék mindössze néhány apró halat fogtak. Ezzel szemben a Tisza-tavon az idei „hozománya” egy 5,5 kilós csuka volt, és a 4-5 tagú baráti társaságból volt, aki nagyobbat is fogott.
,,Nyáron legyezéssel, pisztrángra horgászom hegyvidéki patakokban, és év közben eljutok a Duna-deltába is.
Amióta ide járok, a Tisza és a Tisza-tó számomra soha nem okozott csalódást, mindig jó volt a fogás” – magyarázza a Krónikának a kolozsvári sporthorgász.
Kinn a Tiszán. A végeláthatatlan és csendes folyót a Tisza-tóval zabolázták meg
Fotó: Makkay József
Asztalos Ferenc tapasztalatai szerint a horgászok nagyméretű harcsákat, pontyokat és balinokat is kiemelnek a Tisza-tóból, kinek mi a kedvence. A kolozsvári horgászcsapat rendszerint hétközben érkezik két napra, amikor a tavon kevesebben vannak, mint hétvégeken, a szálláslehetőség pedig minden igényt kielégít.
A Tisza-tó körüli vendéglátás ma már ,,nagyüzemi” szinten működik. A tízezres lélekszámot alig meghaladó Tiszafüred vendéglátói rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát könyvelhettek el tavaly, az idei esztendő pedig még jobb statisztikát ígér. A városháza adatai szerint évente mintegy kétszázezer turista fordul meg a városban. A Tisza-parti településen tíz étterem és húsz kifőzde működik, de a környező 11 falu is részesül a turisták itt hagyott pénzéből.
Az egyik csatornán keresztül kijutottunk a Tiszára, majd a folyót átszelő híd után visszafordultunk. Számos csatorna köti össze a tavat a folyóval, árvízveszély idején pedig a jól kiépített vízi hálózat nyeli el a megduzzadt folyó felesleges vízmennyiségét.
A Kiskörei-víztározó medencéi egy-egy nagyobb kiterjedésű tóra hasonlítanak
Fotó: Makkay József
Kísérőnk elmeséli, hogy az 1973-as első elárasztás után öt évvel, 1978-ban a második következett. Tervbe volt az is, hogy a zsilipek átépítésével jelentősen emeljék a vízszintet, amiről végül lemondtak. A mai száraz vagy mocsaras területek többsége eltűnt volna a vízszint alatt, ha a hatóságok az újabb elárasztás mellett döntenek. Ma átlagosan 1,3 méter mély a Tisza-tó vize, amit zsilipekkel szabályoznak.
Nincs zene, nincs hangoskodás, az ember szinte összeolvad a természettel. Nem is lehetne ez másként, mert a szemetelőket és a hangoskodókat hamar kiszűrik a vadőrök. Az emberi kezek által mesterségesen létrehozott idilli táj jól körülírt szabályok szerint éli mindennapjait.
Az erdők és gyümölcsösök egykori helyét jelzik a hátrahagyott tuskók, melyek igen veszélyessé teszik a vízi közlekedést, ugyanakkor kiváló pihenő és szárítkozó hely számos madárfajnak
Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!