Kiss Gabriella (jobbra) és az ékszereit, kreációit viselő modellek
Fotó: Gaben's Photo&Video
A kalotaszegi alkotók társaságában eltöltött idő megerősítette abban Kiss Gabriella népi iparművészt, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. A Népművészet Ifjú Mestere díjas, miskolci mérnök, ékszerkészítő a népviseletéről híres tájegységen végzett kutatómunkájáról, a frissen megjelent, ékszerekre összpontosító gyűjtéséről beszélt a Krónikának.
2023. december 01., 18:232023. december 01., 18:23
– A kolozsvári közönség is megcsodálhatta múlt hétvégén a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretében végzett kalotaszegi kutató- és alkotómunkáját. A 2019–2022 közötti időszakban a tájegység számos települését meglátogatta, melyik területre jellemző motívumok nyerték el leginkább a tetszését?
– Nehezen tudnék választani, hiszen a kalotaszegi falvak mindegyikében találtam gyönyörű mintákat, díszítményeket. Azonban ékszerkészítő szemmel Nádasmente gyönggyel dúsan díszített viselete végtelen lehetőséget biztosít a hagyományos minták modern környezetbe történő alkalmazására. Ilyenek lehetnek az ékszerek, ruhadíszek, táskák, kiegészítők. A hétköznap viselhető darabokból láthattak az érdeklődők ízelítőt a kolozsvári divatbemutatón. Szándékosan sötét tónusú ruhákat viseltek a modellek, annak érdekében, hogy a Kalotaszegen használt színek jobban érvényesüljenek, illetve az is cél volt, hogy megmutassuk, hogy a téli, sötétebb ruházatunkat hogyan tudjuk vidámabbá, színesebbé varázsolni.
A kolozsvári bemutatón sötét tónusú ruhán érvényesültek a színes kiegészítők
Fotó: Kiss Gabriella
– A népviselethez hasonlóan a gyöngyékszerek színkombinációja is jelentéssel bír?
– Klasszikus értelmezésben Kalotaszegen a viselethez a kalárison kívül nem viselnek saját készítésű ékszert. Azonban a párta, sallang, bojtok és a férfiak mellény-, illetve kalapdísze ékszerként funkcionál. Ezek színeinek, díszítményeinek és viselésük módjának ugyanúgy meg van a szabálya, rendje, mint ahogy a viselet darabjainak. Az általam készített ékszereknél használt színeket két csoportba sorolhatjuk. Egyik részüknél teljes egészében megtartottam a hagyományosan használt színeket, ahol akár a cifra, akár a gyászos színvilágot tekintjük, bármilyen modern ruhához jól illeszthető darabok készültek. Másik részüknél pedig próbáltam egy-egy színvilágot megjeleníteni, ezek az ékszerek csak technikájukban és mintakincsükben azonosak a területen használt díszítményekkel.
Modern ruhákhoz is jól illeszkednek a darabok
Fotó: Kiss Gabriella
– A magyar nyelvterület egyetlen tájegysége sem használja ilyen mennyiségben a gyöngyöt mint Kalotaszeg. Milyen rendszerben, szabályok alapján történik a fűzés?
– Kezdetben ez volt számomra is az első kérdés. Milyen technikákat alkalmaznak? Hogyan készülnek a darabok?
Az itt élő specialisták, alkotók között eltöltött idő abban megerősített, hogy a sok-sok éve használt mintakincset nem szabad megbontani, átszerkeszteni. Ugyanazokat a mintákat láthatjuk ma a viseleteken, melyeket a századfordulós archív képeken megtalálunk. Igaz, a felhasznált alapanyag megváltozott, követi az idő múlását, de a mintakincs semmit sem változott. Ha újítani szerettek volna a kreatív asszonyok, mindig teljesen újat hoztak létre, soha nem a meglévőt változtatták. A gyöngy először praktikus okokból került be a viseletbe. Először a fehér hímző szállal varrt részeket cserélték ki fehér gyöngyszemekre, mert ez nem piszkolódott, könnyebb volt a kezelése, tisztítása a ruhadaraboknak, aztán következtek a világos színek, majd végül a teljes felület gyöngyözése megtörtént. Ezzel párhuzamosan módosult az alap is. Kezdetben egy speciális átcsavarásos technikával készült hálót alkalmaztak a kötények díszítésére, ezt felváltotta a szúnyogháló, ami léptékében közel azonos textúrát biztosított mint a kézzel készült háló. A munkafolyamatot viszont a bolti alapanyag jelentősen lerövidítette.
A párták gyöngye kezdetben vékony falú fújt üveggyöngy, úgynevezett csigagyöngy volt, azonban ennek megszűnt a gyártása, így újabb gyöngyfajtát kellett alkalmazni. Több lépcsőben alakult ki a ma használt díszítési struktúra a pártáknál. Ahogy a viselet díszítménye különböző, ugyanúgy az ékszerek megjelenése is jól felismerhetően más Alszegen, Felszegen és Nádasmentén. Nádasmentén találunk legnagyobb mennyiségben gyöngyöt a viseleten, azonban Alszegen és Felszegen is megjelenik a mellényeken, kiegészítőkön.
Fontos a gyöngyfűzés legapróbb részletét is megismerni
Fotó: Kiss Gabriella
– Az ösztöndíjprogram keretében egy könyv is napvilágot látott.
– Igen, ez egy hatalmas öröm számomra. Tulajdonképpen az ösztöndíjprogram keretében a szakirodalom elkészítését vállaltam, a kiadásához azonban meg kellett találni a forrást. Az alkotás „csak” egy mellékága volt a hároméves munkámnak.
A napokban megjelent kiadvány a Nádasmenti főkötőcsipkék címet viseli, ez a gyűjtemény körülbelül ötöde a felgyűjtött anyagnak. Azt tervezem, hogy további 4 kiadvány követi majd a csipkéket összefoglaló részt, így Kalotaszeg ékszerei teljes egészében leírásra kerülnek. A kiadvány írásakor nagyon sok segítséget kaptam dr. Tötszegi Teklától, hiszen én nem néprajzosként, hanem mérnökként csöppentem bele az ékszerkészítés és a népi motívumok világába.
– A hagyományok jegyében készített ékszerek, kiegészítők, viseletek mennyire népszerűek a mai fiatalok, gyerekek körében?
– Azt tapasztalom, hogy a fiatalok sok mindenre nyitottak. Szívesen viselik és készítik is ezeket a darabokat. Jó volt látni, ahogy a modell lányok itt a bemutató előtt is egymás ruháit, ékszereit próbálgatva, nézegetve csodálkoztak rá a díszítmények sokféleségére.
Ez olyan nagy élmény (főleg ha ez élőben történik), hogy alig várják, készíthessék a darabokat, és a technikákat megismerve ez sok-sok ideig rabul ejti az alkotókat, ahogy engem is a kezdetekkor.
Hagyományos színkavalkád
Fotó: Kiss Gabriella
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!