Idén Kolozsvár is részt vesz a 2010-ben indult Magyarok Kenyere programban a Pécsi Polgármesteri Hivatal meghívására, az első néhány zsák búzát hétfőn helyezték el a magyar főkonzulátus udvarán felállított hombárokba – tájékoztatta lapunkat Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere.
2014. július 14., 17:012014. július 14., 17:01
Mint az elöljáró emlékeztetett, a Pécsen elindított program mára Kárpát-medencei méretűvé nőtte ki magát. A térség számtalan települése vesz részt a kezdeményezésben és küld búzát Pécsre, ahol a gabonát egybeőrlik, a lisztet pedig visszajuttatják a búzát küldő helységekbe.
A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án sütik meg ezeken a településeken Budapesttel, Péccsel egy időben a Magyarok Kenyerét.
„Páva Zsolt, Pécs polgármestere kolozsvári látogatásakor kaptuk a felkérést, hogy testvértelepülésként vegyünk részt a programban, ily módon Kolozsvár és a környező falvak is járuljanak hozzá a program sikeréhez” – magyarázta Horváth Anna. Hozzáfűzte, mottóul Böjte Csaba könyvének címét választották: „A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény”.
Mint részletezte, a programba bevonták több Kolozs megyei település önkormányzatát is. „Mindenkit szívesen látunk, aki részt szeretne venni a programban, július 30-ig lehet búzát leadni a kolozsvári magyar főkonzulátus udvarán, két kis hombár áll az adományozók rendelkezésére” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
Mint részletezte, július végén viszik el az összegyűlt búzát Pécsre, a liszt pedig augusztus 19-én érkezik vissza Kolozsvárra. Az ekkor megsütött kenyeret a Szent István napi búcsún és a Kolozsvári Magyar Napokon szelik fel és osztják el a rendezvények részvevői között.
„Mindennek természetesen szimbolikus jelentősége van. Ha a mottóból indulunk ki, azt mondhatjuk, hogy ez a kenyér a remény kenyere, amely az összetartozás erejébe vetett hitet és szülőföldön maradás reményét jelképezi” – fejtette ki az elöljáró. Hozzáfűzte, a jövőre nézve rendszeresen részt kívánnak venni a programban, sőt minél több erdélyi települést szeretnének belevonni a Magyarok Kenyerének elkészítésébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!