Az álhírek gyakran megpróbálják manipulálni az emberek érzéseit, kattintásvadász módon
Fotó: Pixabay.com
Az álhírek és a félretájékoztatás egyre nagyobb problémát jelent az internet világában, ezért fontos, hogy a szülők segítsenek a gyerekeknek eligazodni a hírek és álhírek, hamis és valós internetes tartalmak sűrűjében. Vannak módszerek, amelyek segíthetnek megkülönböztetni, melyek az álhírek és melyek a hitelesek.
2025. február 02., 16:512025. február 02., 16:51
A szülőknek kell segíteniük gyermekeiket, hogy azok felismerjék, ha egy hír tulajdonképpen az álhírek közé tartozik vagy pedig hiteles, erre vonatkozóan fogalmazott meg módszereket, tanácsokat az UNICEF, vagyis az ENSZ Gyermekalapja. A gyermekek – főként a tizenévesek – manapság gyakran szerzik a világhálóról, a közösségi médiából az információkat, és ezek között a tartalmak között sűrűn bukkannak fel álhírek is (angolul fake news).
Sokszor a felnőtteknek is nehéz eligazodniuk az internetes tartalmak sűrűjében és kiszúrniuk, mik az álhírek
Fotó: Pixabay
a félretájékoztatás pedig a félrevezető információk tényként való feltüntetése – akár szándékosan, akár nem szándékosan történik – fogalmazta meg az UNICEF, amelynek közlését a Hotnews.ro hírportál idézte. Ha az emberek elhisznek valamit, ami nem igaz, az befolyásolhatja gondolataikat és cselekedeteiket, ez pedig alááshatja a médiába vetett bizalmat, befolyásolhatja a közvéleményt és társadalmi megosztottságot okozhat. Például gyakran látjuk, hogy a választások idején megnövekszik az álhírek forgalma vagy a félretájékoztatás mértéke, mivel az emberek megpróbálják manipulálni a nyilvánosságot, hogy támogassanak egy politikai irányvonalat.
Az UNICEF 2024-es felmérése szerint csak minden harmadik tinédzser mondja, hogy meg tudja különböztetni az álhíreket a valódi hírektől. A 15-17 éves tizenévesek 67%-a, akik online híreket olvasnak, azt állítja, hogy ezek pozitív hatással vannak az életükre – derült ki az UNICEF ausztráliai jelentéséből.
Mivel rengeteg álhír kering az interneten, meg kell tanítani a gyereket, tiniket arra, hogy ne higgyenek el semmit anélkül, hogy előbb utánanéznének, annál is inkább, mert a közösségi oldalakon a dolgok gyorsan változnak, és egyre nehezebb lépést tartani velük. Nap mint nap elárasztják a közösségi médiafolyamokat a valós és téves információk egyaránt – első pillantásra sokszor nem is lehet köztük különbséget tenni. A kulcskérdés tehát: hogyan lehet kiszúrni a valódi hírek közé becsúszott álhíreket?
A szülőknek kell segíteniük gyermekeiket, hogy azok felismerjék, ha egy hír tulajdonképpen az álhírek közé tartozik
Fotó: 123RF
A BBC pár egyszerű lépést ajánl, amelyek segíthetnek a gyermeknek, tizenévesnek megkülönböztetni a valódi és az álhíreket:
1. Maga a tartalom: megtalálható az adott információ máshol is, és ha igen, ugyanaz a tartalma?
3. A mellékelt képanyag: hamis vagy ki van ragadva egy adott kontextusból? Az interneten lehet ellenőrizni, honnan származik a kép.
4. A cikk szerzője: itt azt is figyelembe kell venni, hogy mi az adott oldal URL-címe? A legtöbb megbízható URL-cím „.com”, „.gov”, „.org” vagy „.edu” végződésű. A cikkben nyilatkozik-e megbízható szakértő?
5. A megosztások is félrevezetőek lehetnek: a tartalom attól még nem biztos, hogy megbízható, hogy mondjuk egy barát vagy híresség osztotta meg.
Még a felnőttek is gyakran nehezen ismerik fel az álhíreket, és a Massachusetts Institute of Technology kísérlete szerint a felnőttek az esetek mintegy 20 százalékában elhiszik az álhíreket. A Common Sense Media felmérése szerint a megkérdezett gyerekek kevesebb mint fele mondta azt, hogy meg tudja különböztetni az álhíreket a valódi hírektől. Mind a gyerekek, mind a felnőttek számára kihívást jelenthet a disztingválás. A National Geographic Kids szintén tippeket kínál, amelyek
1. Gondolkozz, mielőtt rákattintasz vagy megosztasz!
Tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb ember - különösen a nagyon fiatalok - valószínűleg akkor kattintgat, ha az információ erős, hirtelen reakciót vált ki - örömöt, izgatottságot vagy dühöt -. A legjobb tanács a gyerekeknek és a tinédzsereknek, hogy álljanak ellen az azonnali megosztás késztetésének, ha az információ hirtelen erős reakciót vált ki belőlük.
Egy másik fontos tipp, hogy olvassák el az egész cikket, mivel a cím félrevezető lehet. Ha sokkoló a főcím vagy a kép és a tények nem támasztják alá a cikkben leírtakat, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy álhírről van szó.
2. Próbáljuk meg azonosítani az információ forrását. A gyerekek és a tizenévesek általában nem követik a napi híreket, de ha egy témával kapcsolatban egymásnak ellentmondó információk jelennek meg, érdemes arra ösztönözni őket, hogy tegyenek fel maguknak egy kérdést, amely elvezetheti őket az igazsághoz: mi az információ forrása?
Ideális esetben keressék az idézett személyek és szervezetek nevét. Ha ezek hiányoznak, máris gyanússá válik a tartalom.
3. Próbáljuk ellenőrizni a gyanús hírben vagy posztban szereplő információkat. A fiatalok nem mindig tudják, hogy mit higgyenek és mit ne higgyenek el abból, amit olvasnak. De meg lehet tanítani őket arra, hogy végezzenek internetes keresést az illető cikknek vagy posztnak a címével. Ha az információ valós, több mint valószínű, hogy más megbízható források is írtak róla.
A környezetvédelmi és az energiaügyi miniszter feljelentette csütörtökön a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészségen azokat a személyeket, akik hamis információkat terjesztettek a romániai gátak állítólagos lerombolásáról.
Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.
Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.
Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Ferenc pápa halála után 283 százalékkal nőtt a Konklávé című film megtekintéseinek száma a fizetős streaming platformokon – jelentette kedden a Variety című szaklap.
A katasztrófavédelmi felügyelőség a mobiltelefonos RO-Alert rendszerrel hívta fel a figyelmet, hogy a településre két egymást követő napon „ellátogatott” a medve.
Meghiúsult Varga Csaba nagyváradi hegymászó csúcstámadása a hatalmas hó miatt – közölte a Hazajáró.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Lemezbemutató koncertet tart a Kolozsvári Magyar Operában Tamás Gábor énekes április 28-án, hétfőn 19 órától.
Húsvétkor a hagyományos bárányhúsos ételek mellett különleges ínyencségekkel is megörvendeztethetjük a családot és az ismerősöket az ünnepi asztalnál. Ehhez nyújtunk most segítséget.
szóljon hozzá!