Hat erdélyi értéket terjesztenek fel a Magyar Értéktárba

Freskó a Szent László-legendáról a háromszéki Gelencén, az UNESCO Világörökség részét képező katolikus templomban

A székelyföldi mofettákat, Kolonics István orgonaépítő életművét, a székely himnuszt, Szent László erdélyi örökségét, a Szelek barlangját, a Sebes-Körös-szurdokvölgyet és a Révi-szorost a Zichy-cseppkőbarlanggal terjeszti fel a Magyar Értéktárba az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság.

Kiss Judit

2020. augusztus 26., 08:532020. augusztus 26., 08:53

Hagyományos ülését tartotta kedden az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság. Az online gyűlésen a székelyföldi mofetták, Kolonics István orgonaépítő életműve, a székely himnusz, Szent László erdélyi öröksége, a Szelek barlangja, a Sebes-Körös-szurdokvölgy és a Révi-szoros a Zichy-cseppkőbarlanggal való kiegészítése, valamint a Haszmann Pár életműve és hagyatéka volt napirenden.

„Nagyon örültem, hogy ennyi felterjesztés érkezett az elmúlt időszakban. Számomra ez azt bizonyítja, hogy még akkor is, amikor a feje tetejére áll a világ, amikor minden bizonytalanná válik, nekünk, erdélyi magyaroknak van mihez viszonyulnunk, hogy az örök érvényű értékeink ezekben az időkben is kapaszkodót és irányt tudnak mutatni” – mondta el Hegedüs Csilla, a bizottság elnöke az ülést követően.

Szent László királyunk alakja mai napig jelen van a magyarság életében, egységbe kovácsolva a Kárpát-medence népét: a lovagkirály mondáink, meséink hőse, búcsúk központi alakja.

„Ám Szent Lászlót mégsem a megkérdőjelezhetetlen tények teszik naggyá és megkerülhetetlenné közösségünkben. Kultuszát évszázadokon keresztül őrizték ezen a vidéken, és velünk együtt őrzik a Kárpát-medence más népei is. Hogy miért van ez így, csak találgatni lehet, ami viszont bizonyos: mindenkinek – kicsinek és nagynak egyaránt megvan a saját története a lovagkirályról” – véli Kelemen Hunor támogató levelében.

A székely himnusz a székelyek vágyait, lelkivilágát, keservét, örömét, tiltakozását foglalja versbe.

A székelység imája mára jelképpé vált, a székely címer és zászló mellett a regionális önazonosság, a székely közösségi összetartozás modern kifejezője, ezért kapott helyet a nemzeti értékek között.

A Magyar Értéktárba a székelyföldi mofettákat, Kolonics István orgonaépítő életművét, a székely himnuszt, Szent László erdélyi örökségét, a Szelek barlangját, a Sebes-Körös-szurdokvölgyet és a Révi-szorost a Zichy-cseppkőbarlanggal terjesztik fel.

„A ma elfogadott értékek újból és újból bizonyítják azt, hogy Erdély szellemi, kulturális, természeti öröksége igen gazdag, viszont szükség van arra, hogy ezeket megőrizzük, ország-világgal megismertessük, és hasznosítani tudjuk közösségünk érdekében, hiszen így tudnak csak fennmaradni még hosszú időn keresztül. Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottsággal mi erre vállalkoztunk, és ezt a munkát folytatni fogjuk, hiszen még rengeteg értékünknek van a helye az értéktárban” – összegezte Hegedüs Csilla.

értéktár örökségvédelem