A Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub immár hat évtizede a Szelek-barlangjának „őrzője”
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A barlangok világnapja minden év június 25-én arra hívja fel a figyelmet, hogy a föld alatti világ nem csupán lenyűgöző természeti látványosság, hanem különleges ökoszisztéma és kutatási terület is. A világnap apropóján Vári László kolozsvári barlangásszal az Erdélyi-szigethegység barlangjainak értékeiről, turisztikai vonzerejéről és a barlangászatról mint életformáról beszélgettünk.
2025. június 25., 14:042025. június 25., 14:04
2025. június 25., 14:482025. június 25., 14:48
Világszerte minden évben június 25-én a ünneplik a barlangok világnapját. A jeles nap célja ráirányítani a figyelmet a föld alatti rejtett világ szépségére, az ott található természeti kincsek értékére és sérülékenységére. A világnap apropóján Vári László barlangásszal, a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub egykori vezetőjével beszélgettünk az Erdélyi-szigethegységben található barlangokról, azok turisztikai vonzerejéről, valamint a barlangászatról mint életformáról.
A több mint négy évtizede barlangokat kutató kolozsvári szakember a Krónikának elmondta,
Moonlight Rescue (mentés a holdfényben) elnevezéssel rendeztek komplex mentési gyakorlatot első ízben a Románia valamennyi régiójából összegyűlt hegyi- és barlangi mentők – köztük a Kolozs megyeiek is.
Rámutatott, a barlangok világa a nagyközönség számára kevésbé ismert közeget jelent, sokak számára újdonság, hogy a föld alatti képződmények önálló ökoszisztémát alkotnak, ahol számos olyan élőlény él, amely a felszínen egyáltalán nem található meg.
„Kevesen tudják azt is, hogy mennyire fontos a barlangok vízháztartási szerepe, azt, hogy az úgynevezett nyelőbarlangok elnyelik a felszíni vizeket, amelyek később például egy forrásbarlangban, kristálytisztának tűnő formában törnek a felszínre. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek a felszíni források ugyanabból a vízrendszerből táplálkoznak, ahová a hegyekben – felelőtlenül – hulladékot, döglött állatokat vagy akár veszélyes anyagokat dobnak be. Bármilyen tisztának tűnik is a víz, pisztrángok is úszkálhatnak benne, nem lehet már inni onnan, mert az egészségre nézve veszélyt jelenthet” – fejtette ki. Hozzátette,
Mint fogalmazott, míg a nyugati kultúrákban már évtizedekkel korábban felismerték a barlangok jelentőségét, védelmének fontosságát, nálunk még mindig él az a szemlélet, az a „kommunista örökség”, hogy ami a föld alá kerül, nem látszik, az többé nem számít, és épp ezért fontos, hogy időről időre, világnapokon vagy más alkalmakkor ráirányuljon a figyelem a barlangok védelmére.
„Például nemrég mesélte a barlangi kutatóintézet egyik munkatársa, hogy
Ugyancsak a barlang különlegességei közé tartozik egy ritka baktériumtelep is, amely mangánt termel, ennek köszönhetően feketére színezi a köveket. Bár ez az élőlény teljesen ártalmatlan az emberi egészségre, jelenléte ritkaságnak számít a barlangászatban. Ezek mind azt mutatják, hogy a barlangokban olyan ritka természeti kincsek találhatóak, amelyekre ha nem vigyázunk eléggé, eltűnhetnek” – magyarázta a barlangász.
Lélegzetelállító a mennyezetről lecsüngő sztalagtitek látványa
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A Kolozsvártól néhány óra autóútra található Erdélyi-szigethegység páratlanul gazdag barlangvilággal büszkélkedhet. A terület mélyén kiterjedt barlangrendszerek húzódnak, amelyek nemcsak természeti ritkaságokat rejtenek, hanem komoly tudományos jelentőséggel is bírnak.
Vári László rámutatott, bár Románia mészkőterületei nem számottevőek, európai viszonylatban a régió mégis bővelkedik barlangokban, a Jád völgye például Romániának az a része, ahol a legtöbb barlang található négyzetkilométerenként. Barlangnak számít minden olyan természetes üreg, amely legalább nyolc méter hosszú, és a szájszélessége nem nagyobb, mint a mélysége.
„Kétféle barlangtípusról beszélhetünk. A hideg vizes barlangok akkor jönnek létre, amikor a csapadék vagy felszíni víz befolyik a mészkőrétegek közé, majd oldó hatásának köszönhetően járatokat alakít ki, és végül valahol a felszínre tör. A hévizes, azaz meleg vizes barlangok – mint például a budai oldal híres barlangrendszerei – feltörő, ásványi anyagokban gazdag termálvizek által oldódnak ki a kőzetből. Amikor a vízszint visszahúzódik vagy csökken, ezek a barlangok üresen maradnak. Erdélyben hideg vizes eredetű barlangok találhatók, amelyek kialakulása a térség geológiai adottságaival magyarázható” – fejtette ki a kolozsvári barlangász.
Vári László elmondta, bár a régió barlangjai különleges képződményeket rejtenek, világhírű, a nemzetközi barlangász körökben is számontartott üreg kevés akad. Mint fogalmazott, vannak például olyan barlangok, ahol látványos kristályképződmények találhatók – ilyen az Oltár-kő barlang, amely külön engedéllyel látogatható, korábban évente mindössze néhány kutató ereszkedhetett le ide. A Farcu-barlangban szinte üvegszerű kristályok láthatóak, a barlang egykori geoda jellege miatt fejlődhettek ki ezek a ritka formák itt. Bár maga a barlang viszonylag kicsi, épp e kristályok miatt érdemes felkeresni.
A meleg időjárás miatt évek óta rohamosan olvad a Szkerisórai-jégbarlang
Fotó: Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park/Facebook
„Ha a turisták szempontjából leglátványosabb barlangokat nézzük, a legismertebb kétségkívül a Medve-barlang. Gazdag cseppkőképződményei, hatalmas járatai miatt valóban látványos, de véleményem szerint túlzottan turistacsalogató, giccses hatást kelt a mesterséges világítás és a kiépítés miatt.
– fejtette ki a barlangász. Hozzátette, ugyancsak népszerű a sonkolyosi Nagy Magyar-barlang, főként a főúton kihelyezett turistacsalogató jelzőtáblák miatt. Igazi különlegesség továbbá a Szkerisórai-jégbarlang, ami Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű képződményének számít, körülbelül 120 ezer köbméter jég található itt, azonban az utóbbi időben tapasztalható felmelegedés miatt folyamatosan olvadnak a jégrétegek.
A kolozsvári barlangász arról is beszélt, hogy a barlangkutatások során nemcsak természeti ritkaságokra, hanem régészeti leletekre is bukkantak az évek során. Az Oncsászai-barlang, igazi kincsesbányának számított paleontológiai szempontból: itt egykor jelentős mennyiségű lelet – például medvekoponyák, fogak – került elő, ám sajnos ezek többségét még a védettség kihirdetése előtt elhordták, és jó pénzért értékesítették külföldön.
A sonkolyosi Nagy-Magyar-barlang és a közeli Kecskés-barlang is fontos régészeti lelőhelynek számít: a neolitikumból származó cseréptöredékek, edénymaradványok kerültek itt elő, ezek valószínűleg valamikori kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedtek el, ahol az áthaladó népcsoportok után maradtak fenn ezek a tárgyak.
Az úgynevezett háromszög a Szelek-barlangjában. Szűk járatokon lehet egyik térből a másikba eljutni
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
A Király-erdő egyik természeti ritkasága a Szelek-barlangja, amely egyedülállónak számít abból a szempontból, hogy a barlang morfológiai felépítettsége annyira összetett, hogy szinte az összes, a hideg vizes barlangokra jellemző sajátosságot megtalálhatjuk benne. A barlangot Bagaméri Béla kolozsvári barlangász fedezte fel 1957-ben, majd 1966-ban megalakult a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub, amelynek fő célja a barlang kutatása és feltárása lett. Vári László elmondta, a Szelek egy rendkívül összetett barlangrendszer, jelenleg több mint 52 kilométeres, háromdimenziós labirintus, amely egy 3 kilométer hosszú és 1 kilométer széles, téglalap alakú mészkőtömbben alakult ki.
Itt sosem lehet tudni, mikor bukkanhatunk új járatokra. Amikor bejárunk egy-egy részt, előfordul, hogy benézünk a sarok mögé vagy átkutatunk gyanús helyeket, és új járatokat találunk.
A barlang kutatása általában régiókra koncentrálódik. Jelenleg például a hátsó részt vizsgáljuk, de folyamatosan zajlik – bár kisebb lendülettel – az újratérképezés is új, modern műszerekkel, hogy pontosabb legyen a térkép” – mesélte a kolozsvári barlangász.
Arról is beszélt, hogy a Szelek csak idegenvezetővel látogatható, de csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak), és csak hétvégente. 2004-ben a klubnak sikerült elnyernie egy pályázatot, amely keretében kialakítottak a barlangban egy úgynevezett szpeoturisztikai kalandútvonalat. Az útvonal bejárása nagyjából 2,5-3 órás, és a klub biztosítja túrához szükséges sisakot és fejlámpát.
Vári László kolozsvári barlangász
Fotó: Vári László archívuma
A barlangászklub egykori vezetőjét arról is kérdeztük, hogy mennyire jelent veszélyt a barlangokra a turizmus. Ennek kapcsán Vári László elmondta, az a szakasza a barlangnak, ahol nagy tömegű turizmus zajlik, mindenképpen károsodik, mivel a sok ember sok levegőt mozgat meg, ami megváltoztathatja a barlang mikroklímáját, különösen ott, ahol a kapukat nyitják-zárják, mint a Szelek-barlang esetében. Ezenkívül, ha a világítás nem megfelelő, akkor az algásodás miatt a falak és cseppkövek károsodnak, vagy az emberi érintéstől a cseppkövek megfeketednek.
„Nagyon fontos, hogy egy barlang látogathatóságát úgy alakítsák ki, hogy ne csupán a látványra helyezzék a hangsúlyt, hanem a látogatók olyan információcsomaggal távozzanak, ami formálja és gazdagítja a szemléletüket is.
– olyan tudással, amely segít megérteni a barlangok természeti és tudományos jelentőségét, és tágítja a látásmódjukat a föld alatti világ iránt” – hívta fel a figyelmet a barlangászklub egykori vezetője.
Föld alatti, rejtett világok tárulnak fel a látogatók előtt
Fotó: Kolozsvári Amatőr Barlangászklub Archívuma
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az, ami leginkább vonzóvá teszi az emberek számára a barlangok rejtett világát, hogyan lesz valakiből barlangász. Vári László elmondta, a legtöbb barlangász számára barlangkutatás nem csupán hobbi vagy alkalmi időtöltés, hanem valódi életforma.
Ahhoz, hogy valaki barlangász legyen nemcsak fizikai állóképesség és ügyesség kell hozzá, hanem mentális erő is: a szűk járatokban, sötétben, mélységben való mozgás erős idegeket követel. Nem lehet egyszerűen félúton kiszállni – visszafordulni vagy megpihenni ott, ahol éppen kényelmetlen. Ezért a barlangászat nemcsak sport, hanem csapatmunka is. A föld alatti világban a társadra vigyázol, akár akarod, akár nem – ha baj éri őt, neked kell segíteni rajta, és fordítva is igaz, a barlang alázatra, felelősségre és bajtársiasságra is megtanít” – magyarázta.
Arról is beszélt, hogy a mai fiatalok körében a barlangászat már nem annyira népszerű, mint évtizedekkel ezelőtt, a virtuális játékok és számos más sportlehetőség miatt egyre kevesebben érdeklődnek a barlangászás iránt, így igazi kihívás a klub számára biztosítani az utánpótlást.
Három-négy éve rohamosan olvad az ország egyik legnagyobb látványosságának számító Aranyosfői- vagy Szkerisórai-jégbarlang – állítja Aurel Perșoiu kutató.
Kapu Tibor magyar űrhajós közép-európai idő szerint június 25-én, 8 óra 31 perckor az Axiom-4 küldetés tagjaként elindult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából.
Nyílt napot tartanak a kolozsvári botanikus kertben annak apropóján, hogy egy évszázada nyitotta meg kapuit a kincses városi arborétum a látogatók előtt.
A Föld második legmagasabb hegycsúcsára, a 8611 méter magas K2-re indul június 23-án Varga Csaba nagyváradi hegymászó, hogy pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül megmássza a Pakisztán és Tibet határán található hegycsúcsot.
Az újraélesztés fontosságára hívja fel a figyelmet új videóklipjével a Magyar Készenléti Rendőrség Kerepesi úti központi objektuma, a kisfilmben a Pittyes 2-es Gyufa háromszéki humorista trió szerepel.
Harmincadik alkalommal elevenedik meg a középkor Segesvár utcáin: látványos felvonulások, harci bemutatók, zenés-táncos programok várják az érdeklődőket július 25–27. között a Maros megyei kisváros középkori fesztiválján.
A versengés helyett az alkotásra, zenei önmegvalósításra és kibontakozásra összpontosít a nemrég elindult, A dal összeköt című valóságműsor. Erdély első zenés valóságshow-járól Dobai Csaba ötletgazda, hangmérnök beszélt a Krónikának.
Aszpirin, orrcsepp, allergia elleni tabletták, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, hasmenés elleni készítmény – csak néhány azon gyógyszerek közül, amelyek nagyon kevés csomagból hiányoznak, ha nyaralni indul a család. De nem árt résen lenni.
A Romsilva erdőgazdálkodási vállalat lenyűgöző felfedezésről számolt be a napokban: egy Észak-Amerikában őshonos mamutfenyő (Sequoia) nőtt és fejlődött ki teljesen egyedül, természetes környezetben a Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park területén.
A Tisztelgés – Illés 60 című est lesz a gyergyószentmiklósi Egyfeszt Összművészeti Fesztivál idei kiadásának egyik kiemelkedő produkciója, amely a szervezők szerint kultúrtörténeti jelentőséggel bír.
Zenei különlegességek és változatos borkínálat várja a szatmáriakat és mindazokat, akik ellátogatnak a hétvégén a Samfest Jazz&Wine rendezvényre.
szóljon hozzá!