Fény derül a kőkör titkaira?

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Stonehenge, a titokzatos rendeltetésű építmény feltárhatja titkait a legújabb ásatások nyomán, amelyekre 44 évi szünet után először kerül sor Nagy-Britannia legismertebb régészeti helyszínén. Hétfőn ugyanis kezdetét vette egy új ásatás a kőkör gyűrűjének belsejében.

Gazda Árpád

2008. április 03., 00:002008. április 03., 00:00

A kéthetes régészeti munka megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát, ugyanakkor a kutatók szeretnék megállapítani a hatalmas homokkõ oszlopokon belül elhelyezkedõ kisebb kékkõ-kör jelentõségét is.

Mágikus erõvel bíró kövek

A tudósok szerint ezek a – hiedelmek szerint mágikus erõvel bíró – kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az õsi építészet egyik legfigyelemreméltóbb példája, a kõkört évezredekkel ezelõtt emelték. Sokan Nap-templomnak tartják a Stonehenge-t, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített a túléléshez nélkülözhetetlen fény és meleg tiszteletére. Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kõszerkezetet, szerinte a hely lehetõséget nyújtott az ide érkezõknek, hogy kommunikáljanak õseik szellemével. Stonehenge építését nem a külsõ nagy homokkõ tömbökkel kezdték, hanem egy jóval kisebb kékkõ-körrel - ezt szándékszik bizonyítani a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. A munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch címû mûsorának keretében, a felvételt õsszel mutatják majd be.

Neolitikus „Lourdes”

A brit szigetek pogány múltjához kötõdõ régészeti helyszínen legutóbb 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezetõ Stonehenge-szakértõje, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyõzõdése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta „neolitikus Lourdes” – olyan hely, ahová a gyógyulást keresõk zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja. Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentõs részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. Azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre – ez pedig arra utal, hogy betegségeikre természetfeletti segítséget kerestek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.

„Az ismeretlenbe lépünk”

Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének idõpontját, különös tekintettel a kettõs kékkõ-körre, ami minden bizonnyal elsõként került lefektetésre.
A rejtélyes elsõ kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett. A mostani munkálatok egy 3,5 × 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kék kõdarabok után kutatva, melyeket idõben pontosan be tudnak azonosítani. A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. „Úgy vélem, valóban az ismeretlenbe lépünk be – nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idõ telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet” – mondta Darvill. Wainwright professzor szerint a kék kövek elárulhatják, mikor és miért épült az elsõ kõkör, valamint felfedhetik az õsi építményt létrehozó társadalom milyenségét is.

Forrás: www.sg.hu, www.origo.hu

Rejtélyes kõoszlopok

A Stonehenge, az angliai Salisbury-fennsíkon található kõépítmény korát ötezer évre becsülik. A 2–7 méter magas, 20–30 tonnás, durván faragott kõoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak, a külsõ kör nagyjából 100 m átmérõjû. Még máig sem tudni pontosan, hogy milyen célt szolgált az építmény: csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte a nyári és a téli napforduló idejét, és akadnak kutatók, akik szerint a hatalmas kõkör a csillagászatban segítette az akkori embereket.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 01., csütörtök

Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén

Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén a Teleki Magyar Ház meghívására – közölte a Nagybánya és a környék magyarságát összefogó szervezet.

Debreceni huszárok mutatkoznak be Nagybányán a hétvégén
2025. május 01., csütörtök

A Máramaros megyei hegyi csendőrök óvatosságra intik a hegygerincekre készülő turistákat

A Máramaros megyei csendőrség figyelmezteti a Máramarosi- és a Radnai-havasokba készülő turistákat, hogy a gerincek közelében még jelentős a hóréteg, így megfelelően felszerelkezve induljanak útnak.

A Máramaros megyei hegyi csendőrök óvatosságra intik a hegygerincekre készülő turistákat
2025. május 01., csütörtök

Elhunyt a világ legidősebb emberének tartott brazil apáca

Életének 116. évében elhunyt Inah Canabarro Lucas brazil apáca, akit a Guinness Világrekordok a világ legidősebb embereként tartott számon.

Elhunyt a világ legidősebb emberének tartott brazil apáca
2025. április 30., szerda

Májustól ismét várja látogatóit a szejkefürdői borvízmúzeum

Többéves hagyományt követve idén is a szejkefürdői majális keretében nyitja meg kapuit a Hargita megyei településen található borvízmúzeum.

Májustól ismét várja látogatóit a szejkefürdői borvízmúzeum
2025. április 30., szerda

Hány kályha lesz a Sixtus-kápolnában? – Az egy hét múlva kezdődő pápaválasztás kulisszatitkai

A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira.

Hány kályha lesz a Sixtus-kápolnában? – Az egy hét múlva kezdődő pápaválasztás kulisszatitkai
2025. április 29., kedd

Egy hónap múlva indul a világűrbe a második magyar űrhajós

Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós 2025. május 29-én elindul a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére – jelentette be kedden a Facebookra feltöltött videójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Egy hónap múlva indul a világűrbe a második magyar űrhajós
2025. április 28., hétfő

Bor- és rózsafesztivált szerveznek Nagyenyeden

Hagyományteremtő szándékkal, első ízben szerveznek bor- és rózsafesztivált Nagyenyeden. A május 23. és 25. között tartandó fesztivál a Fehér megyei település turizmusát lendítené fel, a város nemrég megkapta a rózsák városa címet is.

Bor- és rózsafesztivált szerveznek Nagyenyeden
2025. április 25., péntek

Még mindig a nyomtatott könyveket veszik többen

Hiába a digitális világ térnyerése, 2024-ben az európai olvasók többsége továbbra is a klasszikus, kézbe fogható könyveket részesítette előnyben, amikor online vásárlásra került sor.

Még mindig a nyomtatott könyveket veszik többen
2025. április 25., péntek

Ízek a világ körül: jerk csirke

Pillanatok alatt összedobható ez a jamaicai ínyencség, amely főleg a fűszerezése miatt a megszokott eltérő ízkavalkádot nyújt fogyasztásakor.

Ízek a világ körül: jerk csirke
Ízek a világ körül: jerk csirke
2025. április 25., péntek

Ízek a világ körül: jerk csirke

2025. április 23., szerda

Nyílnak a bazsarózsák a mezőzáhi rezervátumban, fesztiválra várják a vadvirágok szerelmeseit

Virágba borult hétvégén a mezőzáhi bazsarózsa-rezervátum. A Maros megyei vadvirágos védett terület közösségi oldalán közölte, az időjárás miatt a korábbi éveknél valamivel később nyíltak ki az első virágok, így idén húsvéttól várják a látogatókat.

Nyílnak a bazsarózsák a mezőzáhi rezervátumban, fesztiválra várják a vadvirágok szerelmeseit