Fotó: Krónika
2008. április 03., 00:002008. április 03., 00:00
A kéthetes régészeti munka megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát, ugyanakkor a kutatók szeretnék megállapítani a hatalmas homokkõ oszlopokon belül elhelyezkedõ kisebb kékkõ-kör jelentõségét is.
Mágikus erõvel bíró kövek
A tudósok szerint ezek a – hiedelmek szerint mágikus erõvel bíró – kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az õsi építészet egyik legfigyelemreméltóbb példája, a kõkört évezredekkel ezelõtt emelték. Sokan Nap-templomnak tartják a Stonehenge-t, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített a túléléshez nélkülözhetetlen fény és meleg tiszteletére. Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kõszerkezetet, szerinte a hely lehetõséget nyújtott az ide érkezõknek, hogy kommunikáljanak õseik szellemével. Stonehenge építését nem a külsõ nagy homokkõ tömbökkel kezdték, hanem egy jóval kisebb kékkõ-körrel - ezt szándékszik bizonyítani a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. A munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch címû mûsorának keretében, a felvételt õsszel mutatják majd be.
Neolitikus „Lourdes”
A brit szigetek pogány múltjához kötõdõ régészeti helyszínen legutóbb 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezetõ Stonehenge-szakértõje, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyõzõdése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta „neolitikus Lourdes” – olyan hely, ahová a gyógyulást keresõk zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja. Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentõs részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. Azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre – ez pedig arra utal, hogy betegségeikre természetfeletti segítséget kerestek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.
„Az ismeretlenbe lépünk”
Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének idõpontját, különös tekintettel a kettõs kékkõ-körre, ami minden bizonnyal elsõként került lefektetésre.
A rejtélyes elsõ kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett. A mostani munkálatok egy 3,5 × 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kék kõdarabok után kutatva, melyeket idõben pontosan be tudnak azonosítani. A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. „Úgy vélem, valóban az ismeretlenbe lépünk be – nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idõ telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet” – mondta Darvill. Wainwright professzor szerint a kék kövek elárulhatják, mikor és miért épült az elsõ kõkör, valamint felfedhetik az õsi építményt létrehozó társadalom milyenségét is.
Forrás: www.sg.hu, www.origo.hu
Rejtélyes kõoszlopok
A Stonehenge, az angliai Salisbury-fennsíkon található kõépítmény korát ötezer évre becsülik. A 2–7 méter magas, 20–30 tonnás, durván faragott kõoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak, a külsõ kör nagyjából 100 m átmérõjû. Még máig sem tudni pontosan, hogy milyen célt szolgált az építmény: csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte a nyári és a téli napforduló idejét, és akadnak kutatók, akik szerint a hatalmas kõkör a csillagászatban segítette az akkori embereket.
Aszpirin, orrcsepp, allergia elleni tabletták, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, hasmenés elleni készítmény – csak néhány azon gyógyszerek közül, amelyek nagyon kevés csomagból hiányoznak, ha nyaralni indul a család. De nem árt résen lenni.
A Romsilva erdőgazdálkodási vállalat lenyűgöző felfedezésről számolt be a napokban: egy Észak-Amerikában őshonos mamutfenyő (Sequoia) nőtt és fejlődött ki teljesen egyedül, természetes környezetben a Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park területén.
A Tisztelgés – Illés 60 című est lesz a gyergyószentmiklósi Egyfeszt Összművészeti Fesztivál idei kiadásának egyik kiemelkedő produkciója, amely a szervezők szerint kultúrtörténeti jelentőséggel bír.
Zenei különlegességek és változatos borkínálat várja a szatmáriakat és mindazokat, akik ellátogatnak a hétvégén a Samfest Jazz&Wine rendezvényre.
Látogatást tett a Vatikánban Al Pacino hollywoodi színész, akit XIV. Leó pápa fogadott.
Immár ötödik éve működik Sepsiszentgyörgyön egy különleges életmódprogram, amely a mozgáshiányos életvitel és a helytelen táplálkozás csapdáiból próbálja kivezetni a résztvevőket.
Uruguaytól Norvégiáig a világ különböző részein élő közösségek népviseletét örökíti meg fényképeken a székelyudvarhelyi Dávid Botond. A fotográfus a népviseletfotók mögött rejlő történetekről, a Geofolk folytatásáról beszélt a Krónikának.
XIV. Leó pápa szentévi audienciáján részt vettek szombaton a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott tagjai is menedzserükkel, Mezei Istvánnal.
Egy nagyszebeni férfi, Petru Fehervari 136-szoros véradóként jelenleg a legaktívabb donor Szeben megyében. Több mint két és fél évtizedes elkötelezettségével mintegy 54 liter vért adott – csendes példát mutatva a segítségnyújtás erejéről.
A királyi elismerések kitüntetettjeinek névsorát évente kétszer, a mindenkori uralkodó hivatalosan júniusban megünnepelt születésnapján, illetve újév előtt hirdetik ki.