Komoly egészségi problémák első jele lehet felgyorsult világunk népbetegsége, az alvászavar

Gyakori probléma a hazai társadalom körében az alvászavar Csurulya Gabriella sepsiszentgyörgyi háziorvos szerint, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem minden esetben áll mögötte betegség. Gyakran csak egy ideiglenes állapot: okozhatja például felborult időrend – akár az is, ha valaki váltásban dolgozik, ha változik az életmódja, munkaprogramja.

A szakember szerint ha az alvásproblémák kihatnak a páciens életére, mindennapjaira, például ha nem tud koncentrálni, nem tudja elvégezni a munkáját, akkor mindenképp kell velük foglalkozni, ilyen esetben érdemes orvoshoz fordulni.

Lapunk érdeklődésére a szakember elmondta, hogy a háziorvos első lépésként a beteg szubjektív panaszait hallgatja meg, tájékozódik életkörülményeiről, nyilvántartott krónikus betegségeiről, mert például kardiológiai vagy tüdőproblémák is okozhatnak alvási zavarokat. „Az igazság az, hogy legtöbbször pszichés, pszichiátriai vagy neurológiai betegség áll a háttérben, sőt sokszor nem is konkrét betegség, hanem egy stresszes állapot, szorongás, esetleg kezdődő depresszió” – magyarázta a háromszéki háziorvos. Hozzátette, az is fontos kérdés, hogy mióta tart az alvászavar, hiszen általában akkor fordítanak rá nagyobb figyelmet, ha már 3-4 hét óta tartósan fennáll.

Sokan csak gyógyszert akarnak

Életmódunk nagyban kihat az alvásunk minőségére: például a sok képernyőhasználat, a sok nem természetes fény, a tévé előtti elalvás, a különböző serkentőszerek, köztük az energiaitalok vagy kóla fogyasztása. Csurulya Gabriella jelezte, sok esetben az alvászavar már ezek kiiktatásával megszűnik. Ha az orvos arra gyanakszik, hogy komolyabb probléma áll fenn, a vizsgálatok sora általában laboratóriumi vizsgálattal kezdődik, illetve szükség esetén a háziorvos szakorvoshoz küldi a pácienst, neurológushoz, pszichiáterhez, esetleg endokrinológushoz.

Sok páciens nem szeretné feltárni a probléma okát, hanem azt várja el az orvostól, hogy altatókat írjon fel neki, esetleg szorongásoldót, antidepresszánst.

A háromszéki szakember kiemelte, sajnos nagyon sok „visszaélés” történik a gyógyszerekkel, és ő személy szerint nem ért egyet azzal, hogy egy háziorvos alapos kivizsgálás nélkül hosszú távra ilyen orvosságokat írjon fel a betegnek. A gyógyszerek ugyanis megszokást okoznak, illetve sokszor csak a probléma elfedését, és nem a megoldását – kezelését – jelentik. Másfelől a gyógyszereknek mellékhatásaik is vannak.

Tapasztalatai alapján a páciensek azt még „bevállalják”, hogy elmenjenek egy laborvizsgálatra vagy esetleg belgyógyászhoz, de többségük felfogásában pszichiáterhez fordulni már megbélyegzést jelent.

Felidézte: pályája kezdetén inkább az idősebb korosztály tagjai szenvedtek alvászavartól, míg ma már kisgyerekeknél, kamaszoknál is gyakori.

Gyerekeknél, fiataloknál különösen fontos a környezetet és a családi helyzetet is figyelni ilyen problémák esetén, másfelől esetükben fokozottan érvényes, hogy a telefon-, illetve számítógép-használat rossz szokásokhoz vezethet, éjszakázáshoz, felborult életritmushoz.

– szögezte le, hozzátéve, hogy legalább napi hét-nyolc óra alvás lenne az ideális egy felnőtt ember számára.

Molnár Emőke kolozsvári endokrinológus szerint az alvászavar, mint tünet kapcsán a szakemberek ritkán gondolnak egyből valamilyen endokrinológiai problémára, azonban tény, hogy vannak olyan, a hormonháztartással kapcsolatos betegségek, melyeknek kardinális része lehet ebben.

„Ezek közül az egyik leggyakoribb a pajzsmirigy-túlműködés, ami álmatlansággal, az alvásritmus felborulásával járhat. De ez csak egy eleme a betegséggel járó tünetcsoportnak, hiszen ez esetben gyakorlatilag minden funkció túlműködik, azaz felgyorsul. A páciens izgága lesz, megnő a pulzusa, izzadékony lesz, felgyorsul az anyagcseréje, és ez fogyással jár, gyakoribbá válik a székletürítés” – részletezte a szakorvos.

Az endokrinológus hangsúlyozta, hogy sokféle hormonzavar létezik, de általánosságban elmondható, hogy az alulműködés többnyire álmossággal jár, a túlműködés pedig álmatlansággal.

Alulműködésben az emberek aluszékonyabbak lesznek, memóriazavarosak, állandóan tudnának aludni, ugyanakkor minden más funkciójuk is lelassul, tehát fázékonyak lesznek, székrekedéstől, koncentrációzavaroktól szenvednek, sőt az izzadtság is csökkenhet.

A mellékvesekéreg is kiemelten fontos a téma szempontjából, hiszen ez termeli a kortizolt, ami egyfajta ébresztőhormon, és ha valakinek kortizoltúltengése van, az alvásproblémákkal jár.

Másfelől ha valaki folyamatosan stresszben él, akkor annak állandóan magas a stresszhormonszintje, ami a kortizolszint megemelkedését is jelenti.

Molnár Emőke azt is elmondta, hogy például a „jetlag” (kiejtése dzsetleg, jelentése gyors időzóna-átlépés) okozta alvászavart nagyon szépen lehet úgymond korrigálni melatonin kapszulákkal, ami úgyszintén egy hormon, amit a tobozmirigy termel. Ennek termelése akkor szokott csökkenni a szervezetben, amikor valami miatt felborul az éjszakák és a nappalok ciklusa, azaz a cirkadián ritmus.

Azt is fontos megemlíteni, hogy bár az alvászavar lehet endokrin probléma tünete, történhet épp fordítva is, vagyis hogy éppen az alvászavar, például az alvásmegvonás okoz endokrin „felborulásokat” .

Az alváshiány miatt felborulhat az anyagcsere, nőhet az elhízás esélye, a férfiaknál csökkenhet a tesztoszteronszint.

„Ha az ember folyamatosan kevesebbet alszik, mint hat és fél óra például, akkor folyamatosan magas a kortizolszintje, és ez egy ördögi kör kialakulásával járhat” – ismertette a szakember.

A téma kapcsán megkerestük Bíró István sepsiszentgyörgyi pszichiátert is, aki elmondta, hozzá általában a háziorvos ajánlása nyomán jutnak el alvászavarral küzdő páciensek. Közölte, hogy a szervi problémák kizárása után javasolt pszichológus vagy pszichiáter felkeresése, és jellemzően utóbbit javasolják a pácienseknek, mivel

a pszichológiai konzultáció nem tartozik az állami egészségügyi rendszer által megtérített szolgáltatások közé, így minden esetben fizetni kell érte.

Természetesen a probléma természetétől is függ, hogy pszichológusra vagy pszichiáterre van szükség, hisz az alvásproblémákat gyakran okozó alkalmazkodási zavarok, gyászreakciók esetében egy pszichológus adhat segítséget, míg ha az alvászavar valamilyen pszichiátriai betegségnek egy tünete, akkor inkább pszichiáternél kell kezdeni.

Hangsúlyozta, hogy az ő szakterületén az alvásproblémák és az étkezési zavarok az „első vészcsengőt” jelentik.

A szorongásos, depressziós zavar, demencia esetén ez egyaránt érvényes, sőt a függőség, illetve a megvonás esetén is. „A pszichiátria területén az alvászavar egy határozottan intő jel arra, hogy valami gond van” – nyomatékosította a pszichiáter.

Amikor az alvászavar hátterében valamilyen pszichiátriai probléma áll, a megoldást általában a gyógyszeres kezelés jelenti. Bíró István hangsúlyozta, hogy az esetek 70 százalékában az ok a szorongás vagy a depresszió valamilyen formája, esetleg a kettő keveréke.

Tény, hogy az alvászavar manapság egyre többeknek nehezíti meg az életét, de ez nem azt jelenti, hogy több a beteg, csupán azt, hogy a felgyorsult világ, a rengeteg inger felpörgeti az embert, ami egyensúlya felbomlásához vezet.

Bíró István szerint a fizikai aktivitás hiánya okoz ilyen tüneteket, hiszen régen a mezőn dolgozó, fát vágó, fizikai munkát végző ember a nap végére elfáradt fizikailag. A ma embere szellemileg fárad ki, ami feszültséget, szorongást okoz, a lazítónak feltételezett tévézés, internetezés pedig fokozhatja ezt az állapotot. Az emberek életéből általában hiányzik a mozgás, a sport, az oxigéndús levegő, a kirándulás, hiányzik a „kilépés” a hétköznapok mókuskerekéből.