Fotó: Boda L. Gergely
Erdély az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchia egyik leghátrányosabb helyzetű régiója volt. Ennek megváltoztatása tekintetében óriási szerepet játszott a vasúti építkezés – ezt mutatja be a Marosvásárhelyen a hétvégén nyílt és július 5-ig megtekinthető vasúttörténeti tárlat.
2016. május 30., 15:192016. május 30., 15:19
Az első erdélyi vasút 211 kilométeres szakaszon, Arad és Gyulafehérvár között, Tövisnél csatlakozott a Magyar Keleti Vasúthoz – olvasható a vármúzeumban látható tárlaton, ahol vetített képek, pannók és egy terepasztal is a nézők rendelkezésére áll. A kiállítás a Magyar Műszaki és Közlekedésügyi Minisztérium kezdeményezésére jött létre 2014-ben, és eddig bemutatták Budapest után Aradon, Déván, Bukarestben, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Nagyváradon.
Mint elhangzott, a 19. század végén, a 20. század elején fotográfusokat bíztak meg azzal, hogy képileg is dokumentálják az építkezéseket, így több mint háromszáz korabeli fényképfelvétel maradt fenn, nem csak a technikáról, a műszaki megoldásokról, de a táj átalakulásáról, a környezetet átépítő emberekről is. A viszonylagos gazdasági elmaradottság és mostoha földrajzi viszonyok miatt a Székelyföld vasútjai épültek meg a legkésőbben, magántőke hiányában államköltségen.
A századfordulóra Erdély minden jelentősebb települését érintette vasút. Budapestről nyolc óra alatt lehetett eljutni Kolozsvárra, Brassóból Aradig tizenkét órát tartott az út, míg Tövis és Arad között alig öt órát, Marosvásárhelyről a székely körgyűrűn Brassót nyolc-kilenc óra alatt lehetett megközelíteni. Ezek mára sem változtak sokat – hangzott el a megnyitón, ahol a Maros Megyei Múzeum részéről Pánczél Szilamér köszöntötte a vendégeket, Kósa András Lászlót, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatóját, és Buzás Mihály vasúti mérnököt, a terepasztal tulajdonosát.
Kósa András László kiemelte, ötven év sem kellett ahhoz, hogy Erdélyben létrehozzák a – dél-, illetve észak-erdélyi – vasúti forgalmat, amely ma is a vasúti közlekedés gerinchálózatát képezi. Azóta pedig nemhogy nem fejlődött, de csökkent a hálózat hatékonysága ezeken a vidékeken. Az építkezés akkor sem volt mentes a különböző botrányoktól, amerikai típusú tranzakciók, építési kudarcok kísérték a munkálatokat – mutatott rá Kósa.
A kiállítás érdekessége a Buzás Mihály által bemutatott terepasztal, amely húsz méter hosszú pályával, több mozdonnyal, kocsikkal, három állomással, 15 váltóval, négy jelzővel, irányítótoronnyal, fűtőházzal, állomásépülettel, illemhellyel, váróteremmel, víztoronnyal, vasúti hidakkal, átjárókkal van felszerelve, és nemcsak a gyerekek, de a felnőtt látogatók számára is érdekfeszítő. A vasúti mérnök elmondta, gyerekkorától érdeklődik a vasút, a vonatok, szerelvények iránt, ezért miniatűr gyűjteményében kétszáz mozdony és négyszáz kocsi van, különböző nyomtávú pályákkal, egy állandó és egy hordozható terepasztallal.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!