Lázár Kálmán erdélyi zoológus, az első magyar ornitológiai és állatkertészeti művek szerzője, a pesti állatkert megalapításában jelentős szerepet játszó tudós tiszteletére tartanak emléknapot kedden a marosvásárhelyi állatkertben.
2014. május 19., 14:362014. május 19., 14:36
A rendezvényt L. Simon László kormánybiztos, országgyűlési képviselő nyitja meg, majd bemutatják Lázár Kálmán 1868 körül megjelent Körút az állatkertekben című albumának – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával kiadott – hasonmás kötetét.
A rendezvényen Buza Péter művelődéstörténész, a Budapest című folyóirat főszerkesztője bemutatja Lázár Kálmán életútját és szakmai pályáját, szerepét az első magyar állatkert megalapításában. Korsós Zoltán, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója Magyar tudósok a Kárpát-medence 19. századi zoológiai kutatásában címmel tart beszámolót.
Józsa András szovátai történész a Lázár- és a Simény-családról ismertet adatokat, Kovács Zsolt szakíró, az Állatvilág című folyóirat főszerkesztője Lázár Kálmán 19. századi ornitológiában betöltött szerepét ismerteti a hallgatósággal – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert hétfőn az MTI-vel.
Persányi Miklós, a fővárosi állatkert főigazgatója az egzotikus állatok magyar neveiről beszél Lázár Kálmán műve kapcsán.
Kopacz András, a Marosvásárhelyi Állatkert igazgatója az erdélyi és más romániai állatkertek, különösen a marosvásárhelyi állatkert történetét mutatja be a közönségnek, Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szóvivője Lázár Kálmán szerepéről szól a Kárpát-medencei állatkertészet kezdeteinél.
A résztvevők délután Kelementelkén megkoszorúzzák Lázár Kálmán emlékoszlopát, amelynél beszédet mond L. Simon László, Varga József, Gyulakuta és Kelementelke polgármestere, valamint Székely Attila, Kelementelke református lelkipásztora.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.
Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.
szóljon hozzá!